Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

Az Egri-völgy vallonokkal történt betelepítését hazánkban legalaposabban Székely György dolgozta fel és ő állapítja meg, hogy a Közép-Kelet-Európába irányuló kirajzásoknak a súlyos gazdasági terhek elől elmenekülő népe sokszor egymás szomszédságából áll össze, majd egymás mellé telepednek le új hazájukban. A tájunk benépesítésében oly jelentős szerepet vállalt liège-i - lüttichi - püspökség és fejedelemség lakossága sem volt homogén, benne egyaránt voltak neolatin és germán elemek.

84 Ezek a tények teszik érthetővé, hogyan kerültek az Egri-völgybe a francia-vallon telepesek mellé németek is. Ebben az esetben a telepítést az egri püspök és a liège-i püspök kezdeményezte, legalábbis a vallon források erre vallanak.

85 A Nyugatról Kelet felé áramlás történeti szakértői egyetértenek abban, hogy előbb a latinusnak nevezett népcsoportok érkeztek ide, majd németek követték őket, akik többnyire asszimilálták a már itt talált vallonokat, olaszokat. A Vallis Agriensis történetében ez a folyamat fordítva zajlott le, mert a vallonok még a XVI. században is beszélték francia anyanyelvüket, de nincs adatunk arra, hogy ez érvényes lenne az itt élő németekre is. Andornak mellett középkori német telepesek emlékeire Eger városában és Felnémeten bukkanhatunk. A városban nem lehetett nagyszámú a német csoport, mert a XVI. századi források nem említenek olyan belterületi nevet, amely erre utalna. Ellentétes példa erre a latinusoké, akik bizonyára és egykor az Olasz utcában laktak, amint ez a városrész nevéből is következik. 1577-ben viszont a dézsmajegyzékben megemlítenek egy Nemethegy nevű szőlőhegyet, promontoriumot, amely egy német csoportról vagy egy német családról kaphatta nevét, de az újkorban Kerekhegyre, ill. Nemeshegyre változott.

86 Németek jelenlétére vagy inkább a német közigazgatási frazeológia használatára vall az a XIV. századi eseményleírás, amelyet magyarországi források alapján E. Borchgrave ad és az Egri-völgy vendégeinek, továbbá vallonjainak comesét, közigazgatási vezetőjét Obergespannak nevezi.

87 A vendégek (hospes) között lehettek a németek, akik kisebb részben a városban, de talán a környéken is laktak. Számuk Egerben nem lehetett jelentős, mert ezzel összehasonlítva a XVIII. században az iparosok egyik városrészét Német utcának nevezik, aminek később Váralja, legújabban pedig Dobó utca a neve, a Szent Rókusról elnevezett római katolikus temetőt is korábban - a XVIII. század első felében - Német temetőnek hívták.

88 Az Egri-völgy legjelentősebb középkori német települése, amint neve is mutatja, Felnémet. Keletkezésének kora ismeretlen, de IV. Béla király 1261-ben kiadott és 1271ben újraírt oklevelében az egri püspök birtokaként szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy a Szent királyok, tehát István és László adománya. Ebből következően a településnek nevet adó népelemek 1001-1038, illetve 1040-1095 közötti időszakokban érkezhettek a Vallis Agriensisbe. Formája már első említése alkalmával összetett, mindenütt megjelenik a Fel- előtag, amit a XIII. században Nempty, Nemty, Nempthy követ. 1310-ben és azután a Felnemuth, Felnemeth alakot használják, a pápai tized jegyzékben pedig a Nempti, Femieh, Felnempei formát.

89 A Fel- (Felső) jelző feltételezi egy vagy két másik 84. SZÉKELY György 1972. 48-49., 52. 85. BORCHGRAVE Emile 1871. 20-22., 29.; KOVÁCS Béla 1973. 86. N. KISS István 1960. 324.; BAKOS József-FEKETE Péter 1972. 65.; Pelle Béláné helynévgyűjtése az 1980-as években már nem találta meg a Némethegyet, napjainkra tehát már teljesen elenyészett. 87. BORCHGRAVE, Emile 1871. 27: „Il résulte de ce passage qu'au quatorzième siècle, les Liégeois-Hongrois du val d'Agrie avaient leur Obergespan et qu'ils étaient assez puissants pour oser résister aux ordres du roi." 88. BAKOS József-FEKETE Péter 1973. 124-125. 89. GYÖRFFY György 1987.118-119.; SOÓS Imre 1975. 202. 478