Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez
emléke. Sokan úgy tekintették ezt a búcsújárást, mint „teuton", azaz német szokást („Achwart"). 56 Egyes történészek tehát úgy vélték, hogy a sűrűbb és nagyobb csoportokat átfogó zarándoklat azért indult meg, mert a Rajna-vidékről áttelepült lakosság kezdeményezte és igényelte, de Pór Antal a századfordulón ezt másképp látta. Feltételezte, hogy Erzsébet királyné azért ment ki Aachenbe, hogy erkölcsi és katonai támogatást szerezzen fia, I. Lajos magyar király számára Dalmácia visszafoglalásához, mert velencei hadjárata nem járt sikerrel. 57 Ezt követte az aacheni magyar kápolna megépítése, felszerelése és felszentelése. Az egyházi kincseket Henrik pilisi ciszterci apát 1367-ben vitte ki és adta át a Münster káptalanjának. Közöttük volt három aranyozott ezüst ereklyetartó Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéivel, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a magyar hívek tisztelete, kultusza övezze őket. 58 Kétségtelen, hogy ezen egyházi kincsek kiszállítását megelőzően is voltak a Kárpát-medence népeit, és elsősorban a nyugateurópai hospeseket vonzó ereklyék Aachenben, de a magyar szentek relikviái ezt a hódolatot, devóciót még tovább fokozták. Mindennek szolgálatára egy káplánt alkalmaztak a 1 kápolnában, aki a király kikötése szerint csak magyar lehetett, ill. tudnia kellett magyarul. 59 A Kárpát-medencéből Aachenbe irányuló rendszeres, talán Szent István napjára tervezett búcsújárás egyik rendkívüli eseményét 1447-ben jegyezték fel. Az egyházi kincsek és relikviák bemutatására összesereglett óriási tömegben felhívta magára a figyelmet egy kisebb csoport, amely Magyarországról jött, és amelynek tagjai helyesen beszéltek franciául. Azt állították, hogy őseik éhínség miatt egykor Liege-ből vándoroltak ki és az Egri-völgyben laknak/' 0 Ezek a vallonok Andornak két szomszédos településen, Nagytályán és Kistályán éltek és nincs okunk feltételezni azt, hogy a zarándokok között ne lettek volna andornaki lakosok, esetleg az Egri-völgy más német ajkú polgárai is/ 1 A magyarság történeteben Andernach már igen korán feltűnik. Határában zajlott le ugyanis az ütközet, melyben I. Ottó király 938-ban megverte a kalandozó magyarokat/ 12 A középkorban azonban, a XIV. századtól kezdve írott forrásokkal igazolhatóan, magyar katolikus hívek időnként és rendszeresen megfordultak a városban. A látogatásoknak tárgyi emlékei is vannak, egyházi lobogók, de legfőképpen egy gótikus feszület a Liebfrauenkirche plébániatemplomban. A kegytárgy neve Ungarnkreuz, tehát magyarországi vagy magyar kereszt, és műtörténész becslése szerint a XIV. század első felében készült. A fából faragott korpusz háromrészes keresztfán függ, melyet németül Astkreuznak, magyarul villás keresztnek neveznek. A mellkas erősen kidomborodik, a redőkben lecsüngő vászonkendő az alsó testrészt csípőtől térdig fedi. A fej jobbra és előre hajlik, a karokat szemmel láthatóan az 1671. évi helyreállítás alkalmával pótolták. A jobb oldalán ábrázolt sebből vér folyik, és az egész feszület véres. A feszület másik neve Mirakelkreuz, azaz Csodatévő kereszt, a szerző szerint kapcsolata a magyar zarándokokkal előző névén kívül nem bizonyítható. 63 56. BORCHGRAVE. Emile 1871. 25. 57. PÓR Antal 1901.3-4. 58. BÉKEFI Rcmig 1891. I. 165. 59. TÖMÖRY Edith 1931. 10.; Bálint S. 1977. II. 216. 60. BORCHGRAVE, Emile 1871. 22-23. 61. Andornak(?) mellett ui. német telepítés volt még Felnémet, és Egernek is voltak német eredetű polgárai, amint erről a későbbiekben még szólok. 62. Magyarország Története 1/2. 1496. 63. Kunstdenkmäler des Rheinprovinz. Kreis Mayen 1. Teil. Düsseldorf 1941. 98. kép; a villás keresztre 1. Művészettörténeti ABC 1961. 216. - Az Andernachra vonatkozó adatok közlését, másolatokban való megküldését dr. Klaus Schäfer múzeumigazgatónak hálásan köszönöm. 472
