Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Szabó Jolán: Fertályok és fertálymesterek Gyöngyösön

Gyöngyös területi, azaz negyedekre való osztása földesurainak akaratából jött létre. 1761. április 24-én a tisztújító közgyűlésen „Referaltatott a Méltóságos Földes Uraság Székének [1761. március 21-i - SzJ.] Determinatioja", melyben kimondatott: „Az egész város ez után fog négy fertályra vetetni . . ."

4 A rendelkezés gazdasági megfontolásokon alapult, az adó beszedését kívánták ily módon rendezni. A rendelet szerint minden fertály gyakorlatilag egy-egy adókerületnek felelt meg, ahol meghatározott rend szerint és pontosan körülírt adminisztráció betartásával került sor a különféle adók beszedésére.

5 Ez az átalakítás nem volt minden előzmény nélküli, hiszen adókerületek korábban is léteztek Gyöngyösön. 1705-ben „az Város lakosit tíz seriesre el osztván" határozták meg az adó beszedését és a a lakosság közötti egyenlő elosztását.'

1

1761-ben, az új rend bevezetésekor már nem tíz, hanem csak öt series létezett, amiket meg is szüntetnek a fertályok létrehozásával („az őt series, és annak nevezete is cessai"). Látszólag csupán az elnevezés változott meg a földesúri determinációval, hiszen maga a funkció nem új, korábban is létezett. Az intézkedés mögött az érdekviszonyok megváltozása - mely magában a határozatban is megnyilvánul -, majd később a közigazgatási szerep megerősödése viszont azt mutatja, hogy a fertályok a hatalmi viszonyokban bekövetkező változások eredményeként jöttek létre, s az érdekek ütközésének színtereivé váltak. A fertályok létrehozásával egyidejűleg a földesurak számára kedvezően változtatták meg az adószedés módját: „. . . a Méltóságos Földes Uraságok Tisztyei által fognak a leg vagyonosabb gazdák kőzűl, egy Perceptor, és Nyolcz Exactorok választatni . . .". Ezek a megválasztott tisztviselők hivatali idejük lejártakor kötelesek számadást készíteni, aminek ellenőrzésében is részt vesznek a földesurak megbízottai.

8 Ez a rendelkezés egyértelműen a földesúri befolyás megnövekedését jelzi. A városi jövedelmek és a porció beszedésének ez az új módja racionalizálással, valamint a visszaélések megszüntetésére irányuló törekvéssel is együtt járt. Ezt a célt szolgálta az adók nyilvántartása mind az adófizetőnél, mind az adó beszedőjénél, és a beszedett pénzek kezelésének és felhasználásának részletes szabályozása. Ebben a mozzanatban a városi polgárok érdekei jelentkeznek, bár számukra mind kevesebb lehetőség adódik ennek érvényesítésére. A város fertályokra osztásába valószínűleg az is belejátszott, hogy a század folyamán a város lakossága jelentősen megnövekedett. 1696-ban, a török kiűzését követően még csak 190 adóköteles házat és 308 nem nemes háztartást írtak össze a városban, de a Rákóczi-szabadságharcot követően Gyöngyös népessége is megszaporodott.

9 A város fertályokra osztása után tíz évvel, az 1771. évi urbárium szerint a nem nemes családfők száma 890. Valamivel többet mond az 1784-87-es népszámlálás a város lakosságáról: az 1571 házat számláló Gyöngyös népessége ekkor 9832.'" Ez a nagyságrend már minden valószínűség szerint elősegíthette a város irányításának új rendjét, s indokolttá tette a város negyedekre való osztását. 4. HMLV-101/a. 5. rsz. 637.; KOVÁCS Béla 1984. 134-135. 5. KOVÁCS Béla 1984. 134-136. A város lakosságát tehetősségük szerint kellett összeírni, hogy ez alapján történjék az adó arányos kivetése. A beszedett pénzt és az adóhátralékot is mind az adószedőknél, mind pedig az adófizetőknél bejegyezték az adókönyvbe, s a pénzek további útját is adminisztrálni kellett. 6. KOVÁCS Béla 1984. 34. 7. KOVÁCS Béla 1984. 135. 8. KOVÁCS Béla 1984. 135. 9. SOÓS Imre 1978. 15. 10. SOÓS Imre 1978. 17.; DÁNYI Dezső-DÁVID Zoltán 1960. 66-67. 446