Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Szabó Jolán: Fertályok és fertálymesterek Gyöngyösön

A fertályok határai a város településszerkezetéből szinte maguktól adódtak. A XIV-XV. században az észak-déli irányba, a Buda, illetve Sólymos felé vezető út, a kelet-nyugati irányba az Egert Pásztóval összekötő országút határozta meg a város települési viszonyait.

11 Ezek az egymást szinte merőlegesen keresztező utak osztották Gyöngyöst négy részre, s az így létrejött városnegyedek kapták a fertály elnevezést. A város délnyugati része, a mai Vachott Sándor utca és a Jókai utca által határolt terület volt az első fertály, a délkeleti városrész, a Jókai utca és Kossuth Lajos út közötti rész a második negyed, tőle északra a harmadik (határai délen a Kossuth Lajos utca, nyugaton a Petőfi utca), s a város északnyugati területe (a Vachott Sándor és a Petőfi utca által határolva) a negyedik fertály nevet kapta.

12 A fertályok beosztásán 1821 elején változtatnak, amikor is a harmadik negyedet a város területi növekedése miatt megnagyobbítják: „A Nemes Városnak 3-dik Fertállyá kívül a Solymosi útzai régi Temető mellet minek utánna a Fő Méltóságú Eszterházy Herzegségnek Alodialis Szántó Földje inpopuláltatván már is majd nem 130 házakkal killyebb terjedett volna, ne hogy az Köz terheknek fel osztásában valamely fogyatkozása törtinnyen elkerülhetetlenül szükségesnek állította lenni Tanátsunk, hogy ezen Újrésze a Városnak öszve foglaltatván az Temetőn túl lévő egész gerezd házakkal kűlőnős fertály."

13 Egy évvel később a jegyzőkönyvi bejegyzések szerint a fertályok már 2-2 járásra oszlottak, s ez a rend marad meg a későbbiekben is.

14 A fertályonként elvégzendő feladatok 1791-ig jóformán semmit nem változtak. Elsődlegesen a városi gazdálkodás szervezésében és a munkák elvégzésében kaptak szerepet, de természetesen a létrehozásukkal is alapvető feladat, az adószedés is fertályonként történt. 1765-ben a város köztulajdonában lévő Encsi rét kaszálására rendelnek ki munkásokat fertályonként: „. . . minden Fertálybul az Encsi Rétnek kaszáitatására 25 Kaszás rendeltetett . . ."'

5 Ugyanezt a feladatot 1770-ben is a fertályoknak kell elvégezni.

16 A közös földterületek ily módon való megművelése nagy terhet jelentett a lakosság számára, ezért 1772-ben az első és a második fertály „. . . az Aratást és Kaszálást nem Kívánván meg tenni ..." megtagadta a munkák elvégzését. A város bírája és a tanács a földesurak segítségét kérte az engedetlen lakosság megrendszabályozására, akik elő is írták a munka elvégzését, sőt még büntetés fizetésére is kötelezték a munka megtagadóit: „Első és Második Fertálybéli Gazdák a Kaszállásért melly Fejességbül ell mulatták fizessenek f. 28 melly repartiáltasson rejajok."

17 Az évenként mindig újra meg újra jelentkező probléma megoldására 1777-ben került sor, a tanács ekkor engedélyezi a munka pénzbeli megváltását: „. . . mind az Négy Fertáloknak Gazdái a Szegénységnek Fejében előttünk megjelenvén Kérték azon a Nemes Tanácsot hogy az Encsi pusztán a Kaszálást engedné meg, hogy pénzül meg válthassák, az egész szegénységnek Könnyebbségére mivel mostan kiki kenyerének meg szerzéssében foglalatoskodik, kiknek is kéréseket a Nemes Tanács meg hallgatván meg engette . . ."'

8 1 11. DRASKÓCZY István 1984. 12. A városnegyedek számozását egy későbbi, 1927-es térképről ismerjük - STILLER JánosTHIRRING Gusztáv 1929. 13. HML V-101/a 10. rsz. 362-363. 14. HML V-101/a 10. rsz. 479. 15. HML V-101/a 6. rsz. 25. 16. HML V-101/a 6. rsz. 245: „Az Encsin lévő Rétet a fertályokkal a Tassi pusztán vett füvet penig pinzesekkel Kaszáitassa Bíró Úr . . ." 17. HMLV-101

/аб. rsz. 313., 316. 18. HML V-101/a 6. rsz. 453-454. 447