Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Szabó Jolán: Fertályok és fertálymesterek Gyöngyösön

Szabó Jolán FERTÁLYOK ÉS FERTÁLYMESTEREK GYÖNGYÖSÖN Gyöngyös önkormányzatában a XVIII. század a változások időszaka: ekkor épül ki, s válik teljesebbé a városigazgatás szervezete, melynek működésében ebben a korszakban a racionális elemek kerülnek előtérbe. A változások - mezővárosról lévén szó - a város és földesurai viszonyának alakulásától függtek. A több földesúr fennhatósága alatt álló mezőváros a korábbi jogai megőrzéséért, illetve azok kiterjesztéséért küzdött, míg a város földesurai saját befolyásuk és hatalmuk megerősítését tekintették fő céljuknak. Az érdekvédelem mind a földesurak, mind a város részéről olyan változásokkal is együtt járt, melyek Gyöngyös irányításának átalakulását eredményezték. Ez az átalakulás részben a már meglévő, működő szervek és testületek funkcióinak és illetékességének módosulásában, részben pedig új városi hivatalok létrehozásában, illetve a szervezeti keretek módosításában nyilvánult meg. A város és a földesurak viszonyán túl a lakosság és az egyre inkább bezárkózó és megmerevedő irányító testület érdekellentéte sem maradt hatástalan a városigazgatásra, de a különféle helyi érdekek egyre nyíltabb jelentkezésén túl az államigazgatás más szintjein végbemenő változások is - még ha csak alig-alig érzékelhető mozzanatokban is és többszörös áttétellel - közrejátszottak Gyöngyös önkormányzatában.' A létrejövő változások egyike volt a város negyedekre való osztása, s új tisztségként a fertálymesterség megszervezése. Breznay Imre 1939-ben Az egri fertálymesterségről című munkájában az országban kizárólag Egerben létező hivatalnak tartotta a fertálymesterséget.

2 Megállapítása nyilvánvalóan csak a XX. századra érvényes, hiszen a modern közigazgatás létrejöttével a városok igazgatása is alapvetően átalakult, s más tisztségekkel együtt a fertálymesteri is megszűnt, így az egri továbbélése tényleg „egyedüli e nemben". Korábban viszont, a XVIII-XIX. században más városokban is megtalálható volt ez a hivatal, de mert a fertálymesterek nem tartoztak a várost közvetlenül vezető testületbe, működésükre nem fordítottak különösebb figyelmet. Pedig ahogy az általunk vizsgált Gyöngyös példája is mutatja, esetenként fontos szerepet tölthetnek be a városok önkormányzatában, illetve működésük jól tükrözi a városon belüli erőviszonyok alakulását.

3 1. Gyöngyös XVIII. századi történetére vonatkozóan lásd: SOÓS Imre 1978.; KOVÁCS Béla 1984. ; SZABÓ Jolán 1984. ; SZEDERKÉNYI Nándor 1891., 1893. ; a század közigazgatási változásait összegzi CSIZMADIA Andor 1976. 2. BREZNAY Imre 1939. 3. A fertályokra, fertálymesterekre, ill. a városok területi igazgatására vonatkozó irodalomból a legfontosabbak: CSIZMADIA Andor 1941/a.; CSIZMADIA Andor 1941/b.; CSIZMADIA Andor 1942/a.; CSIZMADIA Andor 1942/b.; CSIZMADIA Andor 1942/b.; CSIZMADIA Andor 1942/c. ; ZOLTAI Lajos 1939. ; KOMORÓCZY György 1971. ; BREZNAY Imre 1939. ; FLAXMAYER József 1936. ; EMBER Győző 1946. 445