Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Sugár István: Az egri vár gazdálkodási rendszere (1548–1563)
zete zavartalanul fenn volt tartható, futotta bizonyos mértékben a vár építkezésére, valamelyes katonai felszerelésére, sőt a hadinép zsoldja egy részének biztosítására is. Mivel azonban a fennmaradó kétharmad rész a vár kielégítő katonai fenntartására elégtelennek bizonyult, a kincstár különböző rendkívüli jövedelmekkel, pénzbevételekkel kereken igen jelentékeny mértékben kiegészítette, pótolta a feltárt 12 esztendő alatt a hiányt, illetve annak túlnyomó zömét. Semmiképpen sem bagatellizálhatok el vizsgált korszakunk tartama alatt a várban végzett különböző építkezések. A számadásokban rögzített nagy és változatos anyagszükséglet beszerzéséből: vas- (lemezek és különböző rendeltetésű szögek és szerszámok) és faanyagoknak (gerendák, deszkák, lécek, óriási mennyiségű zsindely) messze földről való megvásárlásából, valamint az Eger körüli bányákból építőkő kitermelésének a mértékéből vitathatatlanul arra következtethetünk, hogy a várban folyamatosan dolgozó olasz kőművesek, árokásók, valamint asztalosok, lakatosok, ablaküvegesek, kályhakészítő fazekasok stb. számottevő munkát végeztek. Minden kétséget kizáróan elsősorban az 1552. évi török ostrom súlyos pusztításait hozták helyre. De nem pusztán helyreállítás folyt az egri várban e vizsgálat alá vett évek során, az épületeket nem csupán kijavították, s a ledöntött várfalakat újból felhúzták. Még a nagy ostrom előtt, 1548 és 1552 között Dobó megépítteti a nevéről emlegetett ó-olasz bástyát, 38 1556-ban pedig Zárkándy Pál az északi falszoros keleti vége elé emeltet egy új bástyát. 39 Bornemissza Gergely életének kutatása során kiderült, hogy ő két bástyát is építtetett. 40 Az egyik ma is áll a belső vár egy földig leágyúzott falszakasza előtt, s Gergely deák bástya néven szerepel. Az építkezési számadások derítettek fényt arra, hogy melyik volt Bornemissza másik bástyája. A külső vár végében, az északkeleti szögletbástyáról van szó, mely az ostrom során súlyosan megrongálódott. A számadások egyes tételei Gergely deák tragikus halála utáni években is nevéről emlegetik ezt a bástyát. Az építkezések során a középkori eredetű gótikus püspöki palota emeleti traktusát kisebb szobákra osztották, s ott kaptak szállást a magasabb beosztású tisztek. 41 De magtárházat is emeltek. Figyelmet keltő az a bejegyzés, mely szerint Veráncsics Antal a vár külső kapuja előtt(!) új börtönt alakíttat ki. Nem hagyhatom említés nélkül azt sem, hogy jelentős mennyiségű festéket vásároltak, s hozzá lenolajat, s az utóbbival kapcsolatban megemlítik beszerzésük elkönyvelése során, hogy az épületfedő zsindelyek festésénél használták. Eszerint tehát az egri vár épületeinek zsindelyes tetőzete igen változatos és élénk színűekre volt festve. (Ez utóbbit pusztán csak azért említem meg, hogy ezzel is bizonyítsam azt, hogy minő sokféle vonatkozásban rejtenek eleddig ösmeretlen adatokat a számadások aprócska tételei.) Nem lenne teljes a vár gazdálkodásáról való tanulmány, ha nem említeném meg, hogy ezen években Eger lovas és gyalogos katonasága maradéktalanul magyarokból állt. Zsoldjukat - kivált a magasabb fizetésű lovasság -, ha részleteiben késedelmeskedve is, de mindig megkapták. Eger vára hadinépe sorában kizárólag a tüzérek voltak németek, vagy osztrákok. E téma kapcsán megemlítem, hogy a gyakorta sok török fogoly nehéz munkára volt fogva, de ők is megkapták napi kenyérfejadagjukat, sőt karácsony szent ünnepére még bárányt is juttattak keresztényi szeretettel részükre. Például 1558-ban egy hónap 26 munkanapja alatt a várban fogva tartott török foglyok 260 cipót kaptak ellátásukra. 38. DERCSÉNYI, 1972. 93. 39. DERCSÉNYI, 1972. 105. 40. SUGÁR, 1984. 73-75. 41. DERCSÉNYI, 1972. 120-121. 439
