Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Sugár István: Az egri vár gazdálkodási rendszere (1548–1563)

a Magyar Kamarai Levéltár különböző anyaga is, például az instrukciók, levelezések, királyi rendeletek stb. Nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt a vár gazdálkodásának a megszabott terjedelmi korlátok miatt csupán rövidre szabott felvázolására bocsátkozhatok, betekintést nyújtva a várszámadások könyvelési módszerébe, rendszerébe, melyhez következetesen ragaszkodniuk kellett nyilván kamarai előíráshoz híven. -Az egyes kötetek, vagy csak füzetek a legritkább esetben ölelnek fel egy kerek naptári esztendőt (pl. 1551. január l.-december 31. - 1558. január l.-december 31.), hanem attól eltérő időszakról adnak számot (pl. 1552. január 1. -1553. március 11. -1549. december 17. - 1551. december 17. - 1554. július l.-december 31. - 1549. március l.-december 10.) A számadások a legjelentékenyebb bevételi tétellel: a dézsmák elszámolásával veszik kezdetüket. A bárány-, búza-, tavaszi- (árpa, zab), a bor-, valamint a méhtized megyénkint dézsmakerületenként - sőt több esetben azon belül helységenként - számolják el a behajtott tizedet, számot adva a kiadott quartáról, vagy octáváról, septimáról, az asztagrakók s a dézsmás béréről, netalán a szállítás költségeiről is. A gabonát kalangyánként (30-30 kéve) számolják el, de adódik eset, hogy „baglya'

'-ban („cumulus"), netalán lábon, holdanként („jugera") mutatják ki. Utalás történik a dézsma árendálására, vagy netalán hatalmaskodás folytán „erőszakkal" való termény tized elvitelére is. A helyben eladott termény mennyiségéről és a bevétel forintösszegéről is adatot nyerünk. - Külön adatsorban mutatják ki a búza és a tavaszi cséplési eredményét is („in grams"). Mértékegységben az egri köböl és az egri véka járja, - de kiderült, hogy e mértékegységeknek volt egy kisebb és egy nagyobb változata is. Az 1560-as számadásból kiderül, hogy bevételezésnél legtöbbször a nagyobb, kiadásoknál pedig a kisebb változatot használták! Ez ellen az eljárás ellen a későbbi évtizedek során tiltakoztak is az egri katonák.

34 - A dézsmák elszámolása végén kimutatásra kerül, hogy „tisztán" mennyi búza, árpa, bor, bárány és méhköpű volt a bevétel. - Nem számottevő tételt alkotott a méhdézsma megváltása és a kereszténypénz összege. Természetesen nem hagyták figyelmen kívül a püspöki malmok (Eger, Sajóhídvég) őrlési bevételét és a makiári, valamint a szihalmi vám jövedelmét (pénz, só) sem. Egyébként a vár alatt a városban majorsága volt, ahol az állatokat tartották, tenyésztették és hizlalták. S itt említem meg, hogy kertje is volt a várnak, ahol a fogyasztásra zöldségfélét (pl. hagymát) termeltek. A gabonát a külső várban ásott vermekben, s részben egy újonnan épített magtárban tárolták. A bedézsmált hatalmas mennyiségű bor a vár pincéibe került, de a püspöki Hejcén is volt egy tekintélyes borospincéje. Egy időben Kassán egy megbízható „vinorum curator" is őrzött bort értékesítésre. A búza, illetve a liszt kiadását cipó sütésére naponta kimutatták, számot adva arról, hogy hány darab kenyér készült belőle. Megtudható az is, hogy kinek hány lova mennyi árpát fogyasztott; de az árpa mellett a búzát sörfőzésre is felhasználták. Figyelemre méltó, adódott eset, hogy a lovaknak is búzát adtak takarmányul. - A kirostált ocsút az állatok hizlalására és a tyúkok és kacsák tartására értékesítették. A kiszitált korpát is az állatokkal etették fel, vagy pedig eladták. A marhák (hízók, fejős és meddő tehenek, növendékek és borjak) és a sertések (malacok) és juhállomány változását csakúgy rögzítették, mint például a faggyú- és a sókészlet alakulását. Igen fontos tétele volt a könyvelésnek a készpénzforgalom: a bevétel és a kiadás alakulása, s végül a tiszta bevételi összeg meghatározása. E számadási kategóriából a legcsekélyebb tétel sem maradhatott ki. A következő rovatok szerint mutatták ki a 34. Fa. Hungarn. Fasc. 14384.1584. márc. 21.,26.-Ugyanott. Fasc. 14385.1584. ápr. 7. és jún. 10. 429