Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kovács Béla: Magyarország középkori patrocíniumai
A 11. helyen a Szent Jakab patrocíniumokat találjuk. A forrásokból nem lehet eldönteni, hogy az apostolok közül Zebedeus fia Jakabot, vagy Alfeus fia Jakabot választották-e védőszentül. Az egyház július 25-én ünnepli az idősebb Jakabot, Zebedeus fiát, János apostol bátyját, és május 1-én a másik Jakabot Fülöp apostollal együtt. így a 64 előfordulás végeredményben három apostol tiszteletét tükrözi. Az idősebb Jakab szenvedett először vértanúhalált az apostolok közül. Ereklyéi a 8. században Hispániába kerültek, s őrzési helyüket, Compostellat a szent vértanúsága és sírja helyének tartotta a hagyomány. A 11. században egész Európából zarándokoltak ide, és a hívek hazájukba visszatérve egyre jobban elterjesztették szent tiszteletét. A 12. helyen álló András apostol Szent Péter bátyja volt. őt hívta meg először Jézus az apostolok sorába. Lehet, hogy ez a tény is indokolja gyakori választását, de november 30-i névünnepe az utolsó olyan nap, amely Advent elé esik, s ebben az időszakban az egyház már tiltotta a búcsúval együtt járó világias mulatságokat. A 13. helyen álló Szent László patrocínium nyilvánvalóan nem szerepelhetett még az 1092-ben megtartott szabolcsi zsinat kötelező ünnepei között. Az 1095-ben meghalt László királyunkat csak 1192-ben avatták szentté, s tisztelete gyorsan és széles körben terjedtél. Antiochiai Szent Margit ünnepe sem volt kötelező, a védőszentek sorában elfoglalt 14. helye azonban kultuszának nagy elterjedésére utal. A Diocletianus uralma alatt, 307 körül vértanúhalált halt szent tisztelete II. András királyunknak 1217/18. évi szentföldi hadjárata után terjedhetett el hazánkban, amiután a szent fejereklyéjét is magával hozta a király és azt a szepesi prépostságnak adományozta. Az egyetemes egyházban a 14. segítő szent és a 4 fő szűz (Ágota, Dorottya, Katalin, Margit) között tisztelték, nálunk a Patrona Regni címet is elnyerte. Szent Erzsébet tisztelete csak az 1235-ben történt szentté avatása után terjedhetett el, és a védőszentek sorában elért 15. helyét alig száz év alatt érte el. A 16. helyen áll Szent Kozma és Szent Dámján neve. Az orvos-testvérpárt mind a keleti, mind a római egyházban egyaránt tisztelték. Magyarországi tiszteletük korai emléke, hogy arcképük a koronázási paláston és a korona alsó pántján is megtalálható. Szent Lőrinc vértanút elsősorban Rómában választották sok templom védőszentjéül. Arcképe a koronzásái paláston már látható. A sorrendben elfoglalt 17. helyét különösebben nem tudom indokolni. A 18. helyen Szent Katalin neve található. Tekintettel arra, hogy anyaggyűjtésünk általában a 14. század közepéig terjedt ki, teljes bizonyossággal zárhatjuk ki Sienai Szent Katalin (+1380) személyét, s csak Alexandriai Szent Katalint választhatták védőszentül. A 305-ben vértanúhalált halt Katalint az egyetemes egyház a négy fő szűz és a 14 segítő szent között tisztelte. A 19. helyen álló Szent Imre tiszteletét személye kellőképpen indokolja. A 20. helyen a Szent János evangélista és a Szentlélek tiszteletére szentelt templomokat találjuk, de előfordulások egyenként alig több, mint az összes patrocíniumok 1%-a. A 21-38. helyen álló patrocíniumok előfordulási gyakoriságai 1 és 0,12% közé, a 39-40. helyen állókéi 0,08 és 0,04% közé esnek, s ezeknek a szenteknek választását már csak véletlenszerű jelenségnek tarthatjuk. Ha a védőszentek területi elterjedését vesszük vizsgálat alá, akkor az országos sorrendtől eltérő kisebb-nagyobb sajátosságokat figyelhetünk meg. 9 Ezeknek okát általában az egyes területeken előforduló patrocíniumok eltérő esetszámainak tulajdoníthatjuk. Különösen szembetűnő azonban, hogy amíg a Szűz Mária tiszteletére szentelt 9. Vö.: I. és II. táblázat. 416
