Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kovács Béla: Magyarország középkori patrocíniumai

Jól megfigyelhető, hogy az ország egyes területein 75,92% és 86,67%-ban választottak a kötelező patrocíniumok közül. Látszik tehát, hogy területenként vizsgálva sem található nagy eltérés az országos átlaghoz képest. A 3. terület (Dunántúl) 75,92%-os eredménye is alig tér el ettől, pedig itt a legnagyobb az előforduló patrocíniumok száma és esete, ezért az adatok szórásának valószínűsége is nagyobb lehetne. Ha a választott patrocíniumok országos sorrendjét vizsgáljuk, akkor az első 30 helyen álló (32 féle) védőszentből 22-nek volt kötelező a megünneplése, míg az utolsó 10 helyen viszont csak 2 ilyet találunk, szemben a 64 egyéb védőszenttel. Első helyen a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomok állnak. Az Istenanya különös tisztelete és három kötelező ünnepe kellően indokolja ezt. A második helyen álló Szent Márton tiszteletében és kultuszának elterjedésében kétségtelenül szerepet játszhatott pannóniai születésének tudata, és talán az is, hogy Szűz Mária és Szent György mellett őt is egyik segítő szentjének választotta István király. A Koppány elleni csatában seregének zászlóit e három szent képével díszítették. A harmadik helyet Szent Miklós foglalja el. A kis-ázsiai Myra város 4. században élt szentéletú püspökének tisztelete elsősorban a bizánci egyházban bontakozott ki, majd Itáliában is elterjedt. Amikor 1018-ban István király Bizánc szövetségeseként a bolgárok ellen viselt hadat, az egyik város elfoglalása után Szent Miklós- és Szent György-ereklyéket hozott magával. 1087-ben a szent maradványait Kis-Ázsiából Bari városába hozták át, és tisztelete az egész nyugati egyházban gyorsan kivirágzott. A negyedik helyen álló Szent György kultuszának korai elterjedését bizonyítja a 10. század végén épült veszprémi Szent György kápolna, az Ajtony feletti győzelem emlékére alapított oroszlámosi monostor, vagy Szent Gellért csanádi püspöki székhelyének Szent György titulusai. A szentnek a királyi zászlóra kerülő képe, megszerzett ereklyéinek tisztelete, a koronázási paláston és a korona alsó pántján megtalálható ábrázolása is indokolhatja, hogy viszonylag sok templomot szenteltek tiszteletére. Az ötödik helyen álló Szent Mihály, mint arkangyal és az égi seregek vezére a szentek hierarchiájában kiemelkedő személyiség, s ez befolyásolhatta védőszentként történő gyakori választását. Szent Péter tiszteletét és a sorrendben hatodik helyét az egyetemes egyházban elfoglalt szerepének tulajdoníthatjuk. A hetedik helyen álíó Szent Kereszt patrocíniumok elterjedésének elsődleges oka az, hogy Jézus halálának eszköze az egyház leggyakrabban előforduló, szimbolikus jelentéstartalmú tárgya lett. E patrocínium kialakulását esetleg az a tény is befolyásolhatta, hogy a 6. századtól kezdődően a liturgikus előírások szerint az oltáron vagy az oltár felett el kellett helyezni a keresztet. A központi helyen lévő kereszt a patrocínium-ábrázolás szerepét is betölthette. A mindenszentek tiszteletére emelt templomok a nyolcadik helyen állnak. A szentek egyezségének legteljesebb kifejezése ez az ünnep. Elterjesztésében és az ünnep tartalmának népszerűsítésében a Cluny-i szellemet átplántáló bencések jártak elöl, de nem felejtkezhetünk meg a keresztes lovagrend ilyen irányú tevékenységéről sem. Keresztelő Szent János, mint Jézus tanításának előhírnöke a szentek hierarchiájában is előkelő helyet foglal el, s ezt a tiszteletére szentelt templomok kilencedik helye is bizonyítja. Kultuszának elterjedését a johannita lovagrend is szorgalmazhatta. A Szent István király tiszteletére szentelt templomok a 10. helyen állnak. Szent királyunk személye indokolja gyakori védőszentként történő kiválasztását. 8. A

II. táblázat esetszáma alapján Péter ugyan a 7. a sorban, de 146 előfordulásához hozzáadva a 7. Péter-Pál titulust, a 153 eset miatt már egy hellyel előbbre soroltam. 415