Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Patay Pál: A hevesi harang és középkori harangok Heves megyében
volt. 35 A másik kettő a gyöngyösi ferences templom tornyában az 1904. évi tűzvész alkalmával pusztult el. A nagyobbik „felül körös-körül ezen felírással lesus Nazarenus Rex Iudeorum, majd alatta szintén körben háromszor Orex gloriae veni cum pace" . . . „Egyik oldalon látunk bárányt zászlóval, a másikon nemes lovast, majd gótikus számokkal 1532". A kisebbiken „ugyancsak e felírások vannak, mint az elsőn. Azonkívül látható rajta Jézus a kereszten, a fájdalmas Anya és Sz. János. Évszáma 1529." olvasható a róluk szóló megemlékezésben. 36 E három harang azonos felirata, valamint közeli öntési éve, nem kevésbé szinte szomszédos előfordulási helye feltétlenül azonos harangöntő munkájára vall. Ezen túlmenően azonban még arra is gondolhatunk - az OREX . . . felirat ismétlődése, az Agnus Dei embléma megléte, valamint a Heves megyei előfordulásuk és a XVI. század első harmadában történt készítésük alapján - hátha ezek is ugyanannak a mesternek a művei voltak, mint aki a balatoni, nógrádszakáli és a többi fentebb felsorolt harangot öntötte. Mind az 1465-ben készült hevesi harang, mind a XVI. század elejéről származó, OREX . . . feliratúak, egytőlegyig szépen kidolgozott, jó minőségű alkotások. Arról tanúskodnak, hogy mind Magister Paulus, mind az anonym mester a szakmáját jól értő, képzett harangöntő volt. Különösen az utóbbi igen járatos lehetett a bronzöntés technológiája terén, különben nem maradt volna fenn számos harangja majd közel 500 éven át. Ugyanakkor mindketten azon is igyekeztek, hogy a műveik tetszetősek legyenek. Valóban mindegyik kiváló műalkotás. Mindez azt bizonyítja, hogy a hazai harangöntő mesterek a középkor és újkor küszöbén, amikor az egyre inkább fenyegető török hódítás még nem bénította meg az ország életének lüktetését, méltó társai voltak az Európa egyéb országaiban számos műremeket alkotó harangöntőknek. 35. DERCSÉNYID.-VOITP.,. . . Heves . . . III. 213. 36. STILLER J., A barátok temploma. Gyöngyösi kalendárium 1911. 84.
