Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)
Ezek mellett a vár későbbi életére utaló maradványokat, leleteket is találtunk (épületmaradványok, edények, gabonásverem) e helyen. 51 A most említett, a vár egymástól eléggé távol eső két pontján feltárt részleteken kívül a közbeneső területen is kerültek elő Árpád-kori településre utaló maradványok, leletek. Ez utóbbiak közül a belső vár kútja közelében feltárt tűzhely, kemence (IV.) maradványait említenénk először, ahol egy a kiállításon bemutatott, csaknem teljesen ép Árpád-kori fazekat találtunk. E kemencétől délnyugatra, a Varkocs-kapu mellett (III.) igen érdekes-mert eddig ilyen leleteket még nem találtunk a várban -, Árpád-kori öntőminták töredékei kerültek elő (35. kép). A nagyszámú lelet közül néhányat (fúvócsövek, öntőminták töredékei, salakmaradványok) már máshol röviden ismertettünk. A megvizsgált, mintegy 35-40 fúvókatöredék jól iszapolt agyagból készült. Belső oldalukat fényes-simára alakították a levegő akadálytalan áramlásának biztosítására. Ezt a célt szolgálta a nyílás keresztmetszetének szűkítése, amely meggyorsította a levegő áramlását. A fúvókák mérete és formája különböző. Az igen töredékes öntőformák további vizsgálatot igényelnek. A felmért, vizsgált darabok közül azonban néhányat már értékelhettünk. Kiemelendő közülük egy kisméretű, téglalap keresztmetszetű szárhoz két oldalról csatlakozó „szárnyú" tárgy öntőmintája (35. kép 8. ábra). Említést érdemel még a mellette látható (9. ábra), felülről „csésze formájú" öntőminta töredéke, amely alul, lefelé három lépcsővel szűkülő nyílással végződik. Van a vizsgált töredékek között egy kisméretű, kb. 2 cm hosszú öntőmintatöredék, amellyel kis csapocskákat önthettek. Befogó formája téglalap alakú. Külső szélén két háromszög formájú bemetszés látható, amely a párdarab pontos illesztését biztosíthatta. Értelmezhető még az öntőminták közül egy töredék, amellyel feltehetően 810 cm magas csengőket önthettek. Nyílásuk 6-8 cm lehetett. A Varkocs-kapu mellett előkerült leletek két szelvényének alsó rétegeiben vas- és rézsalak maradványokat is találtunk. Ezek között öntőforma alján megmerevedett bronzsalakot is megfigyeltünk. A vizsgált anyag nagyobb része rézsalak. Az öntőminták többségükben kisméretűek. Feltehető, hogy kisméretű bronz-, réztárgyakat önthettek ezekkel a püspökség és az azok hatáskörébe tartozó templomok, plébániák részére az e leletek alapján itt, a várban feltételezett műhelyben. (A vár 1508-ban készített leltára a „nagy kapu" mellett említi a „kovácsok tornyát", ahol akkor két ágyút helyeztek el. A „nagy kapu" minden bizonnyal a most tárgyalt feltárási terület keleti szélén álló Hippolit-kapu (III.) volt, amelyen az Árpád-kori út nyomvonalát követő középkori út átvezetett. E kaputól nyugatra a vár korábbi kutatói egy a várfalhoz kívülről csatlakozó tornyot („kovácsok tornya") jeleznek. Ennek azonban maradványait, dokumentációját nem ismerjük. Az elmúlt évtizedek feltárásai során a Varkocs-kapu keleti kávájának belső oldalán egy kapunyílás maradványait tártuk fel, egy oda levezető lépcső maradványaival. Ez a lelet a közelében feltárt kőbordás kemencével, kovácsműhellyel együtt bizonyos utalást jelent - a nevek összecsengése nyomán is (Árpád-kor, öntőműhely, középkori kovácsműhely) - a korábban említett „kovácsok tornyára". Lehetséges, hogy a Varkocs-kapu építésekor bontották le e kora középkori tornyot. E feltételezést a kapu belső kávájában megtalált kapurészlet és lépcső is megerősíti. 52 A fentiekben lényegében már nem kizárólag az Árpád-kori település maradványaival foglalkoztunk, hanem áttértünk - a kőbordás kemence, Hippolit-kapu és a „kovácsok tornya" említésével - a középkori vár történetére vonatkozó régészeti megfigyelé51. KOZÁK K.: i.m. (Eger, 1982-83 és 1987) 75-110., valamint 413-29.) 52. KOZÁK K. : Árpád-kori műhelyek és egy fűtőkemence az egri várban Iparrégészet II. (Veszprém, 1982) 205-216. - PATAKI V.: Az egri vár élete (Eger, 1934) 12. 362