Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

sekre, feltárási eredményekre. Mielőtt áttérnénk azonban a vár középkori (XIV-XVI. század) történetére vonatkozó feltárási részletekre megemlékezünk, még a fúvókákkal, öntőmintákkal együtt előkerült Árpád-kori kerámiatöredékekről. A két szelvényben nagy számmal kerültek elő körbefutó hullámvonalas, sűrű és ritkább, körbefutó bekarcolt vonalakkal, körömbenyomásos, valamint rádlis díszítésű edénytöredékek. Készítésük kora anyaguk és díszítésük alapján a XI-XIII. századra tehető. Ez a korhatározás egyben az öntőműhely működésének idejére is érvényesnek tekinthető. (Gondolkodásra késztet bennünket az, hogy az Árpád-kori öntőműhely közelében a XV-XVI. században ismét egy fémolvasztóval bővített kovácsműhely működött.) Az Alsó-kapu fölötti teraszon feltárt műhelyekről (fazekas-, kovácsműhely és pékség), amelyek az Árpád-korra határozhatók meg, már korábban beszámoltunk (I.). Ezeknek sorsa a vár építésének idején a felszámolás volt. Helyettük azonban - most már a várfalakon belül -, részben tovább élt tevékenysége, változott formában és körülmények között. A változás pontos körülményeit még nem ismerjük, de az ezeket követő középkori műhelyekről részben a feltárás és történeti kutatás nyomán sikerült képet alkotni, hacsak vázlatosan is. 36. kép. A vár alaprajza a tárgyalt lelőhelyekkel: településmaradványok, nyomok (I-V), kemencék (A-B), gabonásvermek (1-10) 363