Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)
jegyek alapján alexandriai Szent Katalin személyének lehetősége vetődik fel mai ismereteink nyomán. 41 A szobortöredék méreteinek alapján feltételezhető, hogy az egy mellékoltár főalakja, vagy egy főoltár egyik mellékalakja volt. (Ezeken a lehetőségeken kívül azonban elképzelhető egy díszes kapu, vagy egy gótikus templom - ez esetben a székesegyházbővítmény - egyik belső, konzolon, szoborfülkében, baldachin alatt álló szobordíszeként.) Katalin személyére a szakirodalomból ismert jelképek közül a pálmaág(?) és lábainál „turbános v. koronás alak a vitában legyőzött bölcsek egyikét v. magát a császárt jelképezi". Ez esetben a mellékalak oldalán kivehető tőr, vagy kard nyomán a császárra gondolhatunk. Szent Katalin egyéb, igen jellegzetes jelképeinek, a keréknek, kardnak, vagy könyvnek - egyelőre nyomok hiányában - bizonyító erejére nem hivatkozhatunk. Éppen ezért, megkíséreljük közvetett úton megközelíteni a fenti feltevést. 42 Szent Katalin - az átvizsgált hazai anyag alapján - az egyik kedvelt szent volt a XIV-XVI. századi magyar egyház életében, amely ábrázolásokon keresztül is egyértelműen bizonyítottnak vehető. Igen gyakran ábrázolták - festményeken és szobrok formájában - Mária-oltárok mellékalakjaiként Borbálával, Dorottyával, Margittal együtt. Ezek mellett azonban önálló oltárt is szenteltek tiszteletére. Az egri várban álló székesegyházban egy oklevél 1424-ben említ egy Szent Katalin-oltárt, amelyről egy másik helyen később, 1588-ban még egyszer említés történik. Ennek az oltárnak alapítása lényegesen korábban is megtörténhetett. Van egy érdekes adat ezzel kapcsolatban a püspökség történetében, amely e helyen említést érdemel. Zudar Imre egri püspök (1377— 1384) korábban Prágában tanult (1367) az egyetemen, majd 1373-75-ben székesfehérvári prépost, s Nagy Lajos káplánja volt. 1374-ben testvérével, Péterrel, aki akkor országbíró és szlavóniai bán volt, követségben járt Franciaországban, hogy Nagy Lajos Katalin leányának és V. Károly francia király másodszülött fiának, Lajos orleánsi hercegnek eljegyzését megkössék. Nem tudjuk bizonyítani, de nem is zárhatjuk ki, hogy ez 41. Művészettörténeti ABC (Budapest, 1961) 209. - DR. RÉVAY J.: Szentek legendái Franklin Társulat Kiadása (Budapest, 1926) 113-120. - RADOCSAY D.: A középkori Magyarország faszobrai (Budapest, 1967) - MAROSI E.: Magyarországi művészet 1300-1470körül I—II. (Budapest, 1987) 42. A középkori Magyarország emlékei között egyelőre egy olyan alkotást találtunk, amelyet közvetve - szigorúan ikonográfiái szempontból - kapcsolatba hozhatunk az egri szoborral. A Selmecbányái Szent Katalin-templom egykori főoltárát díszítette Szent Katalin és Borbála szobra. Katalin lába előtt, jobbról egy alulról csavart szegélyű „turbán" látható. Ez jelképezhette a Katalin által meggyőzött bölcseket, vagy akár a kivégzést elrendelő pogány császárt. (Ez a szobor az eddig említett összefoglaló munkákban nem szerepel. Képe megtalálható DIVALD K. : Magyarország művészeti emlékei с munkájában [Budapest, 1927] 149., 157. és 178. kép.) A fentiekből az derül ki, hogy ilyen kétalakos ábrázolás - legalábbis a középkorban Magyarországon igen ritkának tekinthető. A környező országok anyagának ilyen szempontú vizsgálatának kezdetén Németországban találtunk egy olyan ábrázolást Annabergben az Anna-templomban, amely bizonyos szempontból emlékeztet bennünket a vizsgált hazai alkotásra. Az úgynevezett Pflock-oltár középső, fő egységének bal oldalán Szent Barbara és Szent Valentin (Bálint) álló alakja látható a festett oltárszárnyon. Ez utóbbi lába előtt egy görnyedt testhelyzetű, sötét hajú és szakállú, hátán fekvő alak látható. A furcsa helyzetű „keleties jellegű" alak Valentinusnak arra a „bűnére" lehet utalás, hogy megtérítette a görög tudósokat - mint Szent Katalin -, s amely tette miatt 273 táján a hatalom kivégeztette (IJJAS A.: Szentek élete II. [Budapest, 1968] 346. - F. LÖFFLER, Die Annenkirche zu Annaberg Das Christliche Denkmal. Heft 7 [Berlin, 1954] 29-30.). - A szobor alsó részének magassága 50 cm, a felső részé 30 cm. így a fej nélküli méret 80 cm, illetve, miután a két rész egymáshoz való közvetlen illeszkedése nem bizonyított, annál valamivel magasabb is lehetett. 352