Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Kozák Károly: Az egri vár feltárása VII. (1957–1988)

28. kép. A tárló bal oldali része: kályhacsempék az esemény arra indíthatta a két testvért, hogy a hercegnő védőszentjének tiszteletére oltárt alapítsanak és építtessenek az egri püspöki székesegyházban.

43 A szobor történetét kutatva egy másik lehetőség is felvetődik, mint már említettük. Egy főoltár mellékalakjaként is elképzelhető - mérete alapján - a XIV-XV. század fordulója táján, vagy valamivel később. Rozgonyi Péter püspök (1425-1438) a tatárjárás során elpusztult Boldogságos Szűz Mária prépostságot újból megalapította (1430). Lehetséges, hogy a várszékesegyház északi oldala mellett felépült, jelentős méretű prépostsági kápolna Szűz Mária főoltárán - az akkori hazai szokásoknak megfelelően - helyet kapott a négy vértanú szűz szobra, köztük Kataliné is. E lehetőséget némileg támogatná az a megfigyelés is, hogy a körtorony közelében - ahol a szobor előkerült -, a nyugati várfalnak az 1552. évi ostromot követő évtizedekben épített külső, falmegerősítő 43. DÉTSHY M. : Az egri várszékesegyház építéstörténetének okleveles adatai Művészettörténeti Értesítő 1964. évi 1. sz. 1. és 12. Klny. -SUGÁRI., i.m. (1984) 121. 353