Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Révész László: Honfoglalás kori veretes tarsolyok Karosról

Nemzeti Múzeumba, a feldúltak közül néhányat publikáltak, a többi elkallódott, vagy ismeretlenül lappang Szlovákia múzeumaiban.

14 A középső dombon 1986 óta folyik, most már a befejezéséhez közeledve a leletmentő ásatás.

15 Itt eddig 73 sírt tártunk fel, melyek zöme lovas temetkezés. A harcosokat szablyával (8 db!), íjjal, tegezzel, harci baltával indították a túlvilágra. Rangjukat veretes övek (8 esetben), két tarsolylemez és a dolgozatunk tárgyát képező veretes tarsolyok is jelzik. A rangosabb nőket rozettás lószerszámmal, veretes csizmával, hajfonatkorongokkal is ellátták. E lelőhely a Karos-Eperjesszög II. temető. Az ettől délre fekvő dombon találtuk meg az elmúlt évben a Karos-Eperjesszög III. névvel jelölt újabb temetőt. Ebből eddig mindössze 11 sírt bontottunk ki, de ezek is jelzik: az előzőkhöz hasonló igen gazdag leletanyagot rejt a földje. Az eddigiek alapján a fent röviden bemutatott három temető egykorúnak tűnik. A friss keleti kapcsolatokra utaló tárgyak tanúsága szerint valamennyit a honfoglalás után néhány évvel nyithatták, s használatuk nem nyúlik túl a X. század közepén. A férfisírok túlsúlya, s még középrétegbeli temetőinkhez viszonyítva is kiugró felfegyverzettsége arra utal: valamely törzsfő vagy fejedelem katonai kíséretének különböző rangú vezetőit, kísérő harcosait és családtagjaikat, házi szolgáikat hantolták el a karosi homokdombon. 1. Karos-Eperjesszög II. temető 41. sírjának veretes tarsolya Az eddig előkerült veretes tarsolyok közül a legkevesebb gondot annak a rekonstruálása okozza, amelyik a //. temető 41. sírjából látott napvilágot (4. kép 2.). A sírban 50 év körüli férfi háton fekvő, nyújtott helyzetű vázát találtuk, koponyáján jelképes trepanáció nyomával. A koponyától Ny-ra 30 cm-re juh humerus és bordák tanúskodnak a túlvilági útravaló sírba tételéről. Az ételt a holttest legalább részbeni betemetése után, vagy az elhantolást követő valamelyik halotti ünnep alkalmával helyezhették mellé, a csontokat ugyanis a sír aljánál 40 cm-rel magasabban találtuk.

16 Az elhunyt ruházatát ezüstlemezkék ékesítették, melyből csak apró töredékek maradtak ránk a bal vállnál, a bal térd környékén, a kaftán ujját leszorító ezüstpántokra pedig csak az alkarcsontokon látható oxidnyomok utalnak. Fegyvereit lecsatolták az övről: tegezének rágcsálók által szétdúlt vaspálcáit a lábak környékén, a hat nyílcsúcsot - közülük 4 rombusz alakú, 1 villásszárú és 1 hegyes, négyzetes átmetszetű - a combcsontok között találtuk. A térdek között feküdtek íjának csont markolatborító lemezei, az íjvégcsontok apró darabkái a bal felkarcsont mellett, s a jobb medencelapát felett voltak. Szablyáját a jobb láb mellé tették, markolata a combnyakon nyugodott. Lovának koponyája - mely orrával nyugatra feküdt - a váz bal alkarcsontja és combcsontja mellől került elő, mögötte a két mellső, majd a két hátsó lábszárcsonttal. A bokacsontok felett találtuk a körte alakú kengyelpárt, a jobb lábszárcsont felett pedig az oldalpálcás vaszabiát és a hevedercsatot. 14. DÓKUS Gy., Arch. Ért. 20. 1900. 47-50; HAMPEL J., A honfoglalási kor hazai emlékei. A magyar honfoglalás kútfői. Szerk. PAULER Gy.-SZILÁGYI S. Bp. 1900. 631-633; Ua. Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. Braunschweig 1905. II. 633-34, téves megnevezéssel. HORVÁTH T., Jelentése: MNM AD 107. К. III.; Az 1936-ban végzett ásatás 1. sírjának leletei kerültek a MNM Középkori Osztályára, nyilvántartásban: Népv. Napló 5/1936. 120. Közzétételét FETTICH N. végezte el: AH. 21. 1937. 134-136. 15. RÉVÉSZ L., Előzetes jelentés a karosi honfoglalás kori temető ásatásáról (1986-87). Arch. Ért. 116 -117. 1989-90. Ua. Beszámoló a Karos-Eperjesszög II. honfoglalás kori temető ásatásáról. Előadás a „Honfoglalók - honfoglaláskor" című konferencián, Szeged, 1988. IV. 19. 16. Az ételmellékletek adásáról LÁSZLÓ Gy., HMNÉ 1944. 180-190; D1ENES I., Arch. Ért. 84. 1957. 30; BÁLINT Cs., Arch. Ért. 102. 1975. 58. 277