Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Mesterházy Károly: A Felső-Tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje
metőt csak egyet ismerünk, azt is csak a múlt év elejétől. 7 Ez a temető az Ingül mellett került elő Kirovográd közelében. Mindössze 3 sírból áll, egy nő, egy férfi és egy gyermek temetkezéséből. Sajnos, a női sír véletlenül került elő, s így valószínűleg nem minden sírleletet sikerült megmenteni. Az orosz kutatók etnikai meghatározását mind a temetkezési szokások, mind a mellékletek támogatják. A csontvázas temetkezések tájolása Ny-K, a sírok láb felőli végén helyezték el a részleges lótemetkezéseket. A sírleletek egy része teljesen azonos a magyarországi 10. századi sírleletekkel: a női sír fülbevalója, a kantár veretei, az ezüstlemezekkel díszített nyereg, sőt a gyöngyök egy része is. A férfi- és a gyermeksírból a bronz karperec, a haj karikák, a fejesgyűrű, a zabiák és a kengyelek, a tegez és nyílcsúcsok, a férfi arcára borított lepel veretei azonosak a magyarországiakkal. Kisebb részletekben eltérés van. Pl. Magyarországon a női lószerszámot mindig rozettás veretek díszítik. 8 Az Ingül menti női sír kantára díszítését tekintve inkább a szakonyi temető férfi sírjának lószerszámához hasonlít. 9 Az Ingül menti temető férfi sírjának övveretein emberábrázolás látható, ami Magyarországon sok ezer veret egyikén sem fordul elő. A különbségek abból adódnak, hogy az Etelközben megtelepedő magyarok művészete a 9. század második felében átalakul. Ezek az alkotások már közelebb állnak a 10. század elején tömegesen feltűnő alkotásokhoz, de még sok szállal kapcsolódnak a korábbi időszak művészetéhez is: pl. emberalakos ábrázolások láthatók a redikori leletben, 10 vagy Bolsie Tiganiban. 11 A temető rendkívüli jelentőségét az adja, hogy e három sír alapján konkrét adataink is vannak a 9. század közepének, második felének magyar közép- és vezető rétegéről, de útmutatást ad az ún. köznépi temetők leleteinek időrendjéhez is az egyszerű bronz huzalkarikák és karperecek előfordulásával. Etelközben mintegy 60 évig éltek a magyarok. Ez idő alatt nagyobb, állandó szállások is kialakultak a folyók mentén, és egyúttal nagyobb temetők is keletkeztek. Mégsem ott találjuk a magyarokra jellemző leleteket, ahol laktak, hanem a biztosan szlávok által lakott Kijev, Csernyigov környékén. Ennek okát több tényezőben kereshetjük: 1. A szláv régészet mellett a sztyeppe kutatása mind a mai napig háttérbe szorult. 2. A jelentős orosz városokban a fejedelmek kíséretében magyarok is éltek. 3. Ezekben a központokban magyar vagy velük rokon kultúrájú ötvösök dolgoztak. A szláv környezetben felbukkanó jelentős magyar jelenlétről tanúskodó leletek Csernyigovban, 12 Tabaevkán 13 és Sednevben 14 kerültek elő. A két utóbbi falu Csernyigov közelében fekszik. A másik jelentős ó-orosz központ Kijev, ahol a Desjatinnaja-templom alatt 15 találtak egy gazdag magyar sírt. Továbbá Kijev suburbiumában, a Podolban 1975-ben feltártak egy ötvösműhelyt, 16 amelyben övveretek készítésére szolgáló öntőmintákat találtak. 7. BOKIJ. M. N.-PLETNJOVA Sz. A. 1988. 99-115. 8. LÁSZLÓ Gyula 1940. 28.; SZŐKE Béla 1962. 11-18.; MESTERHÁZY Károly 1980a. 95-105. 9. DIENES István 1972. 7. kép. 10. FETTICH Nándor 1937. 14. tábla 1-4. 11. FETTICH Nándor 1937.16. tábla 10.; CHALIKOVA, E. A.-CHALIKOV, A. H. 1981.16. tábla 26. 12. RYBAKOV, B. A. 1949.; BLIFELD, D. I. 1977. 13. ORLOV, R. S. 1984. 33-37., 43. 14. SAMOKVASOV, D. Ja. 1917. 15. FETTICH Nándor 1937. 39^0. tábla; KARGER, M. К. 1951. 83., 86.; KARGER, M. К. 1958.170-172. 16. GUPALO, К. N.-IVAKIN, G. Ju. 1980. 203-219.; GUPALO, K. N. 1982. 73-83.; ORLOV, R. S. 1983. 28-40. 236
