Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Mesterházy Károly: A Felső-Tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje
Az egyik öntőmintán arab betűs „Turki" felirat olvasható. Megfejtése ugyan nem egyértelmű, de a kufikus felirat önmagában is rendkívül fontos: gazdája nemzetiségére utal. Az egyik öntőmintán olyan motívum található (2. kép), melynek változata egy honfoglalás kori magyar szíjvégen kétszer ismétlődik meg. 17 így az sincs kizárva, hogy egy magyar-kabar ötvös műhelyét sikerült Kijevben megtalálni. A 9. század végi forrásokban egyre többet olvashatunk a magyarok támadásairól. 895-ben a magyarok fő serege Bölcs Leó császár szövetségében Bulgáriát sarcolta. Simeon bolgár cár a besenyők támogatását kérte, akik megtámadták a magyarok Etelközben lakó családjait. 18 E támadás volt a honfoglalás közvetlen kiváltó oka. A hét magyar és a Levédiában hozzá csatlakozott három kabar törzs népe nyugat felé menekült. A legnagyobb rész a Kárpát-medencét választotta, kisebb csoportok pedig a Dnyeszter felső folyása és a San, a mai Kelet-Lengyelország felé vették útjukat. Ottani megtelepedésüket őrzik a galíciai Krylosban, 19 a San mellett Przemyslben 20 feltárt honfoglalás kori temetők és néhány sírlelet, pl. Sudowa Wisnia. 21 A honfoglaló magyarok törzseiről Konstantinos Porphyrogennetos ír. 22 Nem említi azonban a törzsek vezetőit. A magyar krónikák viszont csak a honfoglaló vezérekről és a tőlük származó nemesi nemzetségekről írnak, de nem szólnak a törzsekről. 23 Az írott források nem adnak felvilágosítást a honfoglalás valódi menetéről sem. 24 A regényes elbeszélésekből csak az tűnik ki, hogy egyes nemzetségek később arra hivatkoznak, hogy földjeiket az első foglalás jogán bírják. Konstantinos megjegyzi, hogy a magyarok nyolc törzse nem engedelmeskedik saját főnökeinek. A kabarokról viszont azt írja, hogy egy fejedelem van náluk, aki máig is megvan, 25 azaz 950 körül is egy fő alatt állnak. Ezekből az adatokból arra szoktak következtetni, hogy a 10. század közepén már felbomlott a magyar törzsszervezet, a kabarok törzse viszont még nem. Az egy fő vezetése alatt álló törzs önálló települési területet tételez fel, s ebben az esetben talán lehetséges a régészeti módszerrel való meghatározás. A hét magyar törzs a megtelepedéskor valószínűleg kisebb-nagyobb tömbökre esett szét. 26 A lehetséges törzsi tömbök régészeti azonosítására legfeljebb a honfoglalók első és második nemzedékénél látunk lehetőséget. A későbbi idő azért nem jöhet szóba, mert a kalandozások megszűntével gyökeresen átalakult a magyar társadalom. Megszűnt a nemesfém-beáramlás, fokozatosan átalakultak a temetkezési szokások, a viselet. A régi alapokon új, egységes, és nagyon szegényes régészeti kultúra jön létre, az ún. Bjelo-Brdo kultúra, amely már nem a honfoglaló köznép szegényes emlékeiből áll, hanem annak egy számos új elemmel gazdagabb, és a régi pogány szokásokat csak részben őrző változata. A honfoglalók első nemzedéke alatt azokat értem, akik még Etelközben születtek, és a 10. század első felében, döntően az első harmadában az új hazában lettek eltemetve. A 10. századi sírleletek közül az első helyen azokat kell az első nemzedékhez kapcsolni, amelyeknek keleten, akár Etelközben, akár az Urál közelében, Baskíriában 17. TOCIK Anton 1968. 36. tábla 18. 18. GYÖRFFY György 1975. 106-107.; MORAVCSIK Gyula 1984. 50-60. 19. PASTERNAK, Jaroslav 1937. 297-303. 20. KOPERSKI, Andrej-PARCZEWSKI, Michal 1978a. 177.; 1978b. 213.; KOPERSKI, Andrzej 1979. 21. DABROWSKA, Elzbieta 1970. 363.; 1979. 341-56. 22. GYÖRFFY György 1975a. 120.; MORAVCSIK Gyula 1984. 46. 23. GYÖRFFY György 1948. 98.; 108-124.; 1985. 244. 24. GYÖRFFY György 1975b. 16-19. 25. MORAVCSIK Gyula 1984. 46.; GYÖRFFY György 1975a. 120. 26. MESTERHÁZY Károly 1980a. 57-61.; 1978. 341-45.; 237
