Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kiss Attila: V–VI. századi Kárpát-medencei uralkodók – régész szemmel
uralom alá jutásakor került-e sor 95 , ill. akár 425 táján 96- az elrejtést nagypolitikai/történeti érvekkel alátámasztva - vagy az V. század közepén 97 - a kincslelet legkésőbbi tárgyainak régészeti keltezése alapján - s ebben az esetben a győztes gepidák kincstárának, ill. annak egy részének földbe kerülése egyelőre történeti magyarázat nélkül marad. (Dinasztia-változás?) A szilágysomlyói kincsleletek - ha a tárgyak egykori összegyűjtése törésmentes folyamatnak tekinthető - egy királyi kincstár folyamatosságát jelölné. Ha ez így volna, akkor elrejtése megadná, hogy a gepida kincstár a III. század utolsó évtizedétől 98 az V. században meddig volt folyamatos. Az viszont már más kérdés, hogy a kincstár folyamatosságából szabad volna-e egyazon uralkodó család folyamatosságára következtetni, hiszen nyilván egy trónbitorlónak is első dolga volt a kincstárra rátennie a kezét!) d) Longobárdok és avarok A gepida királyság vesztét okozó és Pannóniát hadseregként egy tömbben elhagyó, elmenekülő longobárdok királyainak sírjai mind ez idáig ismeretlenek a régészeti kutatás előtt, feltehetően kútmélységre ásott voltuk miatt. 99 Meg kell jegyezni, hogy még diaaik/hercegeik sírja sem kerültek feltárásra, hiszen a korábban annak tartott veszkényi sírban 100 is - a hauskircheni sír alapján - valószínűleg egy női halott feküdhetett. 101 Az 567-es avar honfoglalást vezető Baján kagán halálának időpontjáról több, eltérő időpont ismert a történeti/régészeti kutatásban 102 . Az újabb kutatási eredmény szerint Baján 582 és 584 között halt meg 103 , és a kora avar kori kagáni székhelyre vonatkozó közvetett adatok alapján 104 székhelye és feltehetően sírja is a Duna-Jisza köze területén lehetett. Ugyancsak feltehető, hogy az 584/585-610(7) között uralkodó, de név szerint nem ismert Baján-fiú kagán 105 székhelye és sírja ugyanebben a körzetben fekszik. Ha az V-VI. századi kárpát-medencei királysírok vagy királyi kincstárakból származó kincsleletek számát és a fennmaradt sírleletek gazdagságát égy be vetjük a velük azonos korú leletekkel, melyek a Bécs táján húzódó 16° délkörtől nyugatra fekszenek, 95. BÓNA István 1974/76., 58/67. 96. BÓNA István 1986a., 134. 97. KISS Attila 1988a. 98. BÓNA István 1974/76., 58/59.; BÓNA István 1986a. 134. 99. A szentendrei „nemesi" sír 4-5 m mély volt: BÓNA István 1974/76., 67/79. Sőt, Sakvicében (Morvaország) a legmélyebb, 4x3 mm-es alapterületű sír 7(!) méternél és mélyebb volt. (TEJRAL, Jarosláv 1975. 430. ill. 444.) 100. BÓNA István 1974/76., 67/79.; BÓNA István 1^84., 306. 101. ADLER, Horst 1970., 143., Abb. 6. ; FRÍESINÜER, Herwig-ADLER, Horst 1979., 46-48.; női sírok kocsi és két lótemetkezéssél: Erfurt-Gispersleben 41. sír, Hauskirchen 13. sír, Veszkény, Zeuzleben 25. sír (MENGHIN, Wilfried 1985., 66.) 102. OLAJOS Teréz 1973., 60., 60., 5. jegyzet; OLAJOSTeréz 1976., 151., 5. jegyzet, ill. BÓNA István 1984., 314: „601 után nem hallunk többé az kagánról, Bajánról, nyilván ebben az időben halt meg." Hármas Kís-Tükör 1845. 202: „Mind Justinus, mind I. Khágán maghaltanak 578-ban, annak helyére Tiberius, ennek pedig II. Khágán következett, ki az elsőnél még ravaszabb volt." 103. OLAJOS Teréz 1973., 64.; OLAJOS Teréz 1976., 158. 104. KISS Attila 1987a. 105. OLAJOS Teréz 1973., 64.; OLAJOS Teréz 1976., 158. 211
