Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kiss Attila: V–VI. századi Kárpát-medencei uralkodók – régész szemmel
tehát a tournai Childerich-sír ( + 482) leleteivel 106 , vagy a VII. századi, St. Denis-i székesegyházban feltárt, ún. Arnegunde-sír leleteivel 107 , akkor elmondható, hogy az V. század I. felében - a régészeti leletek alapján is - a barbár Európa fővárosa/centruma valóban a Priskos által látott Attila-udvar volt. Az V. század II. felében - a hallatlanul gazdag hun zsákmány birtokában s a rendszeres bizánci adók kézbevételével - kezdetben a skir, majd annak összeomlása után a gepida királyi udvar- ha katonai, gazdasági, és politikai szempontból nem is - de a hun aranykincs birtokában Európa két - talán leggazdagabb királyi udvara volt. 6. Régészeti kilátásaink Az V-VI. századi királyok, ill. királysírok szempontjából fel kell figyelni arra is, hogy a nomád népek és királyaik (szarmaták 108 , hunok és avarok) a keresztény terminológia értelmében pogányok, míg a szóban forgó germánok (keleti-gótok 109 , skirek 110 , svébek 111 , gepidák 112 és longobárdok 113 ) - legalábbis királyaik bizonyosan! - többé-kevésbé arianusok voltak. Ebből következően a pogány királyok esetében semmiféle általunk ismert - helybeli megkötöttségekkel sem kell számolni a temetés helyének kiválasztásakor. Viszont az ariánus királyok esetében a templomba vagy a templom mellé való temetkezést kell valószínűnek tartani. Kárpát-medencében ez idáig egyedül az apahidai sírok egymástól való több száz méteres távolsága szól amellett, hogy ott de egyelőre csakis ott! - a királyi család tagjai nem egy közös helyen, esetleg egy templomba, vagy templom mellé temetkeztek. Arra vonatkozóan nincsen adatunk, hogy pl. a biztosan keresztény Omharus sírja templomban volt-e, vagy sírja fölé később templomot emeltek-e. A bakodpusztai - egymástól pár méterre fekvő sírok - a skir királyi család női tagjainak(?) sírjai feküdhettek akár egy templomban is, vagy temetőkápolnában is, de erre vonatkozóan viszont semmilyen pozitív megfigyelés sincsen. Ha összeszámoljuk az V-VI. századi Kárpát-medencei királyokról szóló adatokat, akkor azt látjuk, hogy 22 királyról/uralkodóról tudunk. Ezek közül öt vagy hat halt meg csatatéren, egy lett politikai gyilkosság áldozata, tehát 15 vagy 16 királyt biztosan eltemettek. A svéb és gepida királyokra vonatkozó adathiányok alapján talán még további 10 királyt szabad feltételezni. így összesen kb. 25 V-VI. századi királysír lehetett Kárpát-medencében. Ezek közül az elmúlt 150 esztendőben egyetlen egy, ti. Omharus sírja került elő. A többi - régészeti értelemben vett „királysír" [Szeged-Nagyszéksós, Apahida II—III, Oros környéke(?), Palánka/Stara Palanka-Sapaja(?)] királysírként való besorolása/számontartása különböző okok miatt bizonytalan. Vagyis - feltételezve a korábban megsemmisült 20-40%-nyi királysírt is - 15-20 királysír megtalálására van még esélyünk. Ez annál is inkább feltételezhető, mert a feltételezetten megmaradt 15-20 királysír az V-VI. században nyolc, földrajzilag eltérő területen fekvő király106. CHIFLET, Jean Jacques 1655.; BÖHNER, Kurt 1980. 107. FRANCE-LANORD, Albert-FLEURY, Michel 1962.; LAST, M. 1973.; ROTH, Helmut 1986: kétségbevonja a St. Denis-i székesegyház 49. sírjában eltemetett asszonynak Arnegundéval (+565/570) való azonosítását. 108. NAGY Tibor 1939. 188. 109. WOLFRAM, Herwig 1979., 83-97. ; GSCHWANTLER, Otto 1976.177-178. ; Nagy Theuderich: MARTINDALE, John R. 1980., 1083. 110. Odoacer: MARTINDALE, John R. 1980. 793. 111. BÓNA István 1974/76., 77/92. 112. SCHMIDT, Ludwig 1941., 533.; GSCHWANTLER, Otto 1976., 178.; BÓNA István 1974/ 76., 75-76/88-90. 113. BÓNA István 1974/76., 77/91.; GSCHWANTLER, Otto 1976., 178. 212
