Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kiss Attila: V–VI. századi Kárpát-medencei uralkodók – régész szemmel
4. A kincsleletek kérdése A kora középkori királyságok sine qua non-]át jelentették a királyi kincstárak is. 49 Az más kérdés, hogy ezek gazdagságának ismerete - még a legjobb esetekben is csak a bevétel oldaláról ismertek, s akkor is csak részben (ti. bizánci adók 50 ) - de a valóságos, pillanatnyi gazdagságuk nem állapítható meg. Ennek megfelelően a korszakból származó kincsleletek és főleg kincslelet-töredékek esetében nem állapítható meg bizonyossággal, hogy ezek mely esetben voltak a királyi család tulajdonában, és mely esetben voltak a legelőkelőbb réteg tulajdonai. Ezért jobb megoldás híján a nagyobb kincsleleteket, mint királyi kincstárak elrejtett részét kell kezeljük (pl. Hódmezővásárhely-Szikáncs: 6,446 kg 51 , Szilágysomlyó I. és II. lelet: 2,449 kg + 2,559 kg 52 arany és a tárgyalt korszak határán messze túl a késő avar kori Nagyszentmiklós: 9,926 kg arany 53 ). 5. Kárpát-medencei királysírok a) Hun kor Az egyetlen - még csonkán is 1,479 kg súlyú arany 54 - hun kori lelet, mely egy királyi temetkezés máglya-lelet 55 részét jelenti/jelentheti a Szeged-nagyszéksósi lelet. 56 A lelet 1914(?)-ben megtalált és elkallódott részét - tehát az 1926/34-es ásatás ránk maradt leleteit nem számítva - egy szemtanú fél kubikos talicskányi mennyiségre becsülte! 57 Maga a leletegyüttes csak a temetkezési szokás/temetkezési szertartás során máglyára tett tárgyak gyűjteménye. Valószínűleg annak a személynek a sírja, akiért az arany és elektron tárgyakat máglyára tették/feláldozták, valahol a lelőhely közelében feküdt vagy feküdhetett. A Szeged-nagyszéksósi (ma Röszke határában, a Szeged-Szabadka/Subotica közötti magyar-jugoszláv határátkelőhely körzetében levő) lelőhely 58 és a Hódmezővásárhely határában levő szikáncsi 6,446 kg súlyú, 443-as záróéremmel keltezett, 1439 db soliduslelet 59 ,a Tisza jobb és bal oldalán egy 25 km átmérőjű körben fekszik. Ez a körzet a kelet-nyugati irányban kb. 800 km-es, észak-déli irányban kb. 400 km kiterjedésű Kárpát-medencében olyan kis területnek tűnik, hogy a két, kárpátmedencei legjelentősebb hun kori aranylelet alapján a Szeged-Hódmezővásárhely környék látszik annak a hun centrumnak, ahol 449-ben Priskos Attila palotáját és környékét, a hun fővárost és környékét látta! 60 49. CLAUDE, Dietrich 1973.; SCHNEIDER, Reinhard 1982., 49. 50. KISS Attila 1986., 108-109. 51. SEY Katalin 1976., П.; KISS Attila 1986., Tabelle 2, Nr. 12. 52. NOLL, Rudolf 1974. 73-75.; KISS Attila 1986., Tabelle 2., Nr. 29-30. 53. NOLL, Rudolf 1974., 84-89.; KISS Attila 1986., Tabelle 2., Nr. 59. 54. KISS Attila 1986. Tabelle 2., Nr. 28, ill. 118., 50b. jegyzet: +44,112 g 55. BONA István 1971., 269.; BONA István 1979., 309-313.; KISS Attila 1981. 56. ALFÖLDI András 1932., 65-71., XV-XVII. tábla; FETTICH Nándor 1953., 19-23., 117122., I-XVII. tábla 57. KISS Attila 1982., 176. 58. KISS Attila 1982., 183-184., Abb. 9-13. 59. SEY Katalin 1976., 11.; KISS Attila 1986. Tabelle 2., Nr. 12. 60. PRISKOS 8. töredék; BANNER János-Jakabffy Imre 1954., 433.; HARMATTÁ János 1953. 9/108.; CSALLÁNY Dezső 1959.; BÓNA István 1971., 268.; BECK Heinrich 1973., 430.; BÓNA István 1979., 302., 313. 206
