Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Kiss Attila: V–VI. századi Kárpát-medencei uralkodók – régész szemmel
A pontosabban, mint „420-450" nem keltezhető Szeged-nagyszéksósi leletben 61 a még sérülten is 0,40775 kg súlyú aranytorques 62 látszik elsősorban insigniának 63 . (A hun királyi hatalmi jelvényről - az aranyíjról - sok szó esett a régészeti kutatásban 64 , de igazán gazdag sírból/máglyaleletből aranyíj még nem került elő, ezért a bátaszéki, jakuszovicei, pannonhalmi, pécsüszögi sírok/máglyaleletek arany íjveretei hatalmi jelvények lehetnek - de csak „középszinten" - semmi esetre sem királyi jelvények!) A Szeged-nagyszéksósi máglyalelet - a tényleges sír ismerete nélkül és pontosabb keltezés hiányában - nem nyújt módot arra, hogy az eltemetett király személyére következtetést lehessen levonni. 65 b) Skirek A hun birodalom összeomlása után másfél évtizedig önálló életet élt skir királyság királyi szintjéhez két leletegyüttest kapcsolt az elmúlt két évtized kutatása: 1. A híres bakodpusztai, összesen 404,47 g aranyleletet tartalmazó 66 három sírt 67 , amelyeknek leleteit 420 és 470 közé lehetett keltezni. 68 Bóna I. 1968-ban megjelent tanulmányában és 1971-ben közölt kritikai összefoglalásában az e sírokban eltemetetteket Edica skir király női családtagjainak tartotta. 69 2. Egy, sajtó alatt levő dolgozatomban a dunántúli Sárvízből származó arany pajzskeret-dísz töredékeit kelteztem a hun kort követő germán időszak elejére, s itt és most nem részletezhető indokok alapján, történeti és stíluskritikai érvek alapján ugyancsak a skir udvarhoz kíséreltem meg kapcsolni 70 annak ellenére, hogy a lelőhely és a skir településterület nem esik egy területre. 61. HARMATTÁ János 1953. 8/107.: 420-430-; 12/111: „A szeged-nagyszéksósi temetkezés vagy Attila uralkodásának első éveiből vagy pedig még Ruga idejéből származik."; BÓNA István 1979. 310: 430-453.; HARMATTÁ János 1986. XXVIII: 430-455. 62. KISS Attila 1986. Tabelle 2., Nr. 28. 63. KELLER, Ervin 1967. 118; BÓNA István 1979. 309. 64. LÁSZLÓ Gyula 1951a. és 1951b; HARMATTÁ János 1951a és 1951b; BÓNA 1968/76. István 105-115/110-120.; BÓNA István 1971. 268.; KOVRIG Ilona 1982.; TOMKA Péter 1986. 65. Más véleményen van Bóna István: „In Nagyszéksós läßt sich den Totenschmausresten nach auf das Mahl einer der größten Herren der Hunnen schließen. Die Geschichts- und topographischen Daten vor Augen haltend, kann auch nicht ausgeschlossen werden, daß das Grab von Ruga oder Attila sich irgendwo in der Nähe befindet." (BÓNA István 1979. 313.) Harmatta János véleménye: „Az ilyen kenotaphiumok kiemelkedő példája a híres Szegednagyszéksósi lelet, amelynek legnagyobb része elveszett (. . .fél talicskával tolták haza az aranyat"), de még megmaradt töredéke is a leggazdagabb ismert hun lelet. Ez nyilvánvalóan az egyik hun királynak volt a kenotaphiuma, aki távol a hun királyi szálláshelytől halt meg. A 430 körüli években egyetlen ilyen hun király volt, Uptaros, aki 430-ban a burgundok elleni hadjárat során a Rajna-vidéken hunyt el. így a Szeged-Nagyszéksósi hun fejedelmi lelet gazdag anyagával s a királyi hatalom szimbólumaival, a „virágkehely"-jel, minden valószínűség szerint Uptaros hun király kenotaphiuma lehetett." (HARMATTÁ János 1986., XXX.) 66. KISS Attila 1986., Tabelle 2., Nr. 4. 67. ARNETH, Joseph I860.; FETTICH Nándor 1951., 120-123., XV-XIX. tábla; KISS Attila 1983., 101-112., Abb. 1-8. 68. BÓNA István 1968., 120.; KISS Attila 1983., 112., Tabelle L 69. BÓNA István 1968., 115-125.; BÓNA István 1971., 277.; KISS Attila 1983., 95-101. 70. KISS Attila 1985. 207
