Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Szabó J. József: Késő római kori – kora népvándorlás kori sír- és teleprészlet Füzesabony határában

Leletek: Szürke, korongolt, finoman iszapolt és durva, kézzel formált, díszítetlen oldaltöredékek. Jellegzetessége miatt meg kell még említenünk egy, objektumhoz nem köthető cserepet, egy sötétszürke, korongolt, szemcsés iszapolású, vékony falú, kis méretű, öblös hasú fazék darabj át, vállán korongolástól eredő, széles hornyok láthatók ( 11. kép 3. ). A leletek időrendi helyzete, etnikai hovatartozása E kérdések tárgyalásánál csak a legszükségesebbre szorítkozunk, nem részletezzük azoknak a leleteknek az összefüggéseit, amelyek általános típusok, pl. az orsógomb (5. kép 5.), füles bögre (6. kép), kés (5. kép 4.), vagy amelyek hosszú időn keresztül, nagy számban nagyjából hasonló változatban megtalálhatók voltak, pl. a lunula (4. kép 5.)

9

. Alapvetően fontos időrendi fogódzót nyújtanak a római pénzérmék, - mégpedig nem a Marcus Aurelius 161-ben (4. kép 2.) vagy a Commodus által 189-ben (4. kép 1.) veretett ezüst érmék, hanem a legkésőbbi, a Constantinus dinasztia 341-346 között kibocsájtott, bronz vereté (4. kép 3.), amely a sír keltezésénél post quem adatot, alsó időhatárt szolgáltat. Ha tekintetbe vesszük, hogy az érme igen kopott, átlyukasztott, akkor legalábbis a IV. század közepe utáni időre, de inkább még ennél is későbbre tehetjük a temetkezés korát. A sírból származó fibula (4. kép 8.) még ennél fiatalabb keltezést is megenged. Hasonlóan rovátkolt kengyelű fibula a közelből Miskolcról ismeretes.

10 Az ilyen típusú fibulákat Mechtild Schulze-Dörlamm az ún. prágai típusba sorolta be, és szerinte koruk az V. század középső harmadára tehető.

11 Lényegében erre az időszakra utalnak a sír csatjának (5. kép 3.) párhuzamai is, bár meg kell jegyeznünk, hogy az Alföld szarmaták által lakott vidékeiről kerültek elő.

12 A karperecpár (5. kép 1-2.) pontos megfelelője ismeretlen előttünk a hazai szakirodalomban, hasonló technikával készült, ezüst szállal kőrbetekert, vas magú fülbevalók ugyancsak szarmata környezetből ismeretesek.

13 Ugyanennek a korszaknak a jellegzetes viseleti darabja a 2. gödörből származó, púposhátú csontfésű (8. kép) is. A közeli területekről három hasonlót ismerünk, ÓzdStadion

14

, Tiszalök-Rázompuszta

15 és Tiszakarád-Inasa

16 lelőhelyről, de kerültek elő ilyenek a szomszédos szlovák területekről is,

17 hazánktól délkeletre pedig a marosszentanna-csernyahov kultúrában találhatók jelentős számban.

18 Formailag, a fésű hátát 9. H. VADAY, Andrea 1982-1983. 173-174. 10. K. VÉGH Katalin 1974-1975. 117., XIII. t. 8. 11. SCHULZE-DÖRLAMM, Mechtild 1986. 600-606., 670. 12. Sándorfalva-Eperjes: VÖRÖS Gabriella 1982-1983. 138., III. t. 2.; Szeged-Szőreg: VÖRÖS Gabriella 1986. 16., 20., I. t. 7.; VÖRÖS, Gabriella 1987. 142-143., II. ábra 10.; Alattyán: KOVRIG, Ilona 1963. XLV. t. 1., LXXX. t. 5.; Csongrád-Határút: PÁRDUCZ, Mihály-KOREK, József 1946-1948. LXVII. t. 1.; a legjobb formai analógia Orosháza környéke: PÁRDUCZ, Mihály-KOREK, József 1946-1948. LXVII. t. 9. 13. Szentes-Jaksor, Orosháza-Kristó téglagyár (?): PÁRDUCZ Mihály 1950. LIX. t. 1-2., CXXXIV. t. 2. 14. PÁRDUCZ, Mihály-KOREK, József 1959. 164., 167., III. t. 6. 15. PÁRDUCZ, Mihály 1959. XXIII. t. 3. 16. LOVÁSZ Emese 1986. 13., 2. kép. 17. LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ, Mária 1964. 196-199., 2. ábra 6-7. 18. BONA, István 1971. 279.; MAHNO, Jevgenyija Vlagyimirovna 1975. 68., 71., 12. ábra 1416.; NYIKITYINA, G. F. 1969. 157-159. POPOVIC, Vladislav 1987. 138.; SALAMON, Ágnes-BARKÓCZI, László, 1970. 63. 178