Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Szabó J. József: Késő római kori – kora népvándorlás kori sír- és teleprészlet Füzesabony határában

keretelő dísz és a készítésmód tekintetében a legközelebbi analógiákat Csákvárról

19 és Dunaújvárosból (Intercisa) ismerjük, a mi példányunkat is ezek közé, az „IntercisaMarosvásárhely" típusba

20 sorolhatjuk. Lényegében nem mond ennek ellent a telep kerámiája sem. A besimított díszű töredékünk (9. kép 6.) a kutatások jelenlegi állása szerint a IV. század végére, az V. század első felére keltezhető.

21 Az agyagveder-forma (9. kép 3.) igen hosszú életű, Párducz Mihály és Korek József éppen a fent említett, ózdi telep leleteinek elemzése kapcsán bizonyították, hogy némely típusai megérik az V. századot.

22 A behúzott peremű, durva anyagú, kézzel formált tál (11. kép 5.) megfelelőit ugyancsak itt találjuk meg, meglehetősen nagy számban.

23 Ahhoz, hogy a korongolt szemcsés iszapolású fazéknak (8. kép 2a-b) és az ilyen technikával készült edények töredékeinek (11. kép 1., 3.) igazi párhuzamait megtaláljuk, kicsit távolabbi vidékek leleteit is be kell vonnunk a vizsgálatokba. Bizonyos fajta szemcsés iszapolású kerámia található Ózdon

24 is és Eperjesen (Presov)

25 is, de az igazi formai és készítéstechnikai megfelelőit a hasonló korú marosszentannai (Síntana de Mure§)

26 és a marosvásárhelyi (Tírgu Mure§)

27 temetőből, a mohácsi

28 és a battonyai

29 telepről ismerjük, valójában, mint a mohácsi ház esetében is, késő római eredetű kerámiáról van szó.

30 Ugyancsak nem minden problémától mentes a kézzel formált, csillámos soványítású, sűrűn bekarcolt párhuzamosokkal díszített fazék (10. kép) párhuzamainak feltalálása. Ehhez - amennyire a fénykép alapján meg tudjuk ítélni, s amennyiben zárt leletegyüttesnek tekinthető a kérdéses, fentebb már idézett objektum - némileg hasonlók találhatók az egyik eperjesi gödörben, amely egyébként púpos hátú csontfésűt is tartalmazott.

31 Igazán ehhez fogható anyagú edények az Alföldön találhatók a IV. század utolsó harmadában, V. század első felében.

32 A fent tárgyalt kerámiatípusok legalább olyan közel állnak az Alföld késő római kori - kora népvándorláskori kerámiájához, mint a. felvidéki „Presov-típushoz"

33

. Az előbbi fejtegetéseket összegezve leszögezhetjük, hogy mind a sírt, mind a telepobjektumokat a IV. század második - V. század első felére keltezhetjük. Nem tartjuk kizártnak azt sem, hogy a sír és a telep egykorú vagy legalábbis részben egykorú. Ez az időszak igen mozgalmas, emiatt éppen ezidőtájt szűnnek meg a korábban hosszú időn keresztül használt temetők,

34 elvileg lehetségesnek tartjuk a telepen vagy a telep 19. SALAMON, Ágnes-BARKÓCZI, László 1970. 47., 11. ábra 12. 20. SALAMON, Ágnes 1976a. 52., 19. jegyzet, 31. t. 2.; SALAMON Ágnes 1976b. 212., 214., 19. jegyzet, 4. kép 4. 21. VADAY, Andrea 1980-1981a. 127-128.; VADAY Andrea 1985. 34. 22. PÁRDUCZ, Mihály-KOREK, József 1959. 182-184. 23. PÁRDUCZ, Mihály-KOREK, József 1959. 188-189. VIII. t. 1., IX. t. 10., X. t. 5. 24. PÁRDUCZ, Mihály-KOREK, József 1959. V. t. 2., 15. 25. BUDINSKY-KRICKA, Vojtech 1963. 47., IV. t. 4., 10. 26. KOVÁCS István 1912. 277., 301., 322., 33. kép 8-10., 69. kép 2., 101. kép 2. 27. KOVÁCS István 1915. 282., 285., 39. kép 2., 42. kép 2. 28. PÁRDUCZ Mihály 1949. 87-88., XXXIV. t. 1., 3-4., 6., 20-28. 29. SZABÓ J. József 1978. 72., I. t. 3-4., III. t. 2-5., 7., VIII. t. 1-2., 4. 30. BÓNA, István 1971. 278. 31. BUDINSKY-KRICKA, Vojtech 1963. 47., IV. t. 1., 8. 32. H. VADAY Andrea 1980-1981b. 33., I. tábla, 1. jegyzet. 33. LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ, Mária 1963. 69., 74. 34. BÓNA István 1970. 222., Talán hasonló jelenség figyelhető meg Kelet-Szlovákiában isJURECKO, Pavol 1981. 326., 335., 339. 179