Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korek József: A szarmata házkutatás a Bácskában

került edények analógiáját Hódmezővásárhely Solt-Paléról

7 és Hódmezővásárhely-Kopáncsról

8 ismerjük. Ezeket Párducz M. a III-IV. sz-ra datálja. A területen kisebb hamus foltok jelentkeztek, és bőségesen találtunk szarmata cserepet a Kincses-tanya területéhez tartozó, még fel nem szántott kukoricásban is. így egy nagyméretű szarmata település jelenlétével kell számolni, ahol a szegletes házak mellett megvan a házakon kívüli sütőkemence, illetőleg tűzhely a kiszolgáló gödörrel, mint ezt Földeákon Párducz M. észlelte.

9 Megvannak a gödrök különböző formái, amelyek eddig szinte kizárólagos jelenségei voltak a szarmata településeknek. (Makó-Vöröskereszt, Földeák, Solt-Palé Kása-tanya stb.) A másik fontos lelőhely Zombor-Magyarút. A magyarúti vasúti megállónál a Mosztonga partján 200x120 m kiterjedésű halom fekszik. A készített úttal átvágták a halmot, és az út szintjén 15 kisebb, méhkas formájú és 6 nagyobb, kerek átmérőjű gödröt bolygattak meg. A helyszínen tett szemleutam során a terület jelenségeit rögzítettem, és az alábbi megfigyeléseket tettem. (5. kép) 1. ház: Méhkas formájú gödör. Alapterülete 420x280 cm, mélysége az eredeti felszíntől 180 cm. Alja le volt sározva (6. kép). A gödör falában a mai felszíntől 130 cm mélyen 100x60 cm nagyságú, félkörben megmaradt kemence feküdt. Tűzpadja letapasztott és kiégett. A kemencét felülről történő kivájással készítették úgy, ahogyan azt a már hivatkozott földeáki kemencénél Párducz M. megfigyelte. Megfigyelés hiányában cölöplyukról vagy más nyomról, ami a tetőszerkezet rekonstruálására vezethetne, nincs tudomásunk. 2. ház: Az első házzal teljesen megegyező, de alaprajza már csaknem teljes kör. Fenékátmérője 325x300 cm. Mélysége 150 cm. Fala enyhén ívelő, méhkas forma. A gödör egyik sarkában 70 cm mélyen 76x50 cm nagyságú megrongált kemence volt. A 2. háznál tehát 80 cm-rel volt magasabb a kemence alja, mint a ház alapja, s ez lehetővé tette, hogy álló helyzetben is kényelmesen lehessen használni. A ház aljáról, mely ez esetben nem volt letapasztva, szürke színű, töredékes, jellegzetes IV. sz-i szarmata edények és cserepek kerültek elő. Edény, durva, világosszürke színű. ívelt oldala kissé kihajló, peremmel végződik. M9,Szá6,Fá4. (II. t. 1) Nagyobb edény aljtöredéke. Szürke, finom kidolgozású. Fá 6,5. (II. t. 2.) Profilált aljú, kettős csonka kúpos csésze, hengeres nyakkal. Szürke, jól iszapolt. M12,5,Szál2,Fá6. (II. t. 3) Durva edény, kézzel formált, válla a felső harmadra esik, szája kissé kihajló. Világosszürke. M 14,5, Szá 9, Fá 8. (II. t. 4) Az útátvágás során még 4 ilyen kemencével rendelkező méhkas formájú gödröt dúltak fel, amelyet a telep átnézeti térképén feltüntettünk, de feltárásra idő hiányában nem került sor. A házak körül 15 méhkas formájú gödröt észleltünk az átvágás során. Valamennyit feltérképeztük, és egyet kibontottunk. Méhkas formájú gödör, fenékátmérője 167 cm, mélysége 180 cm. Valamennyi gödör a felszíni metszet alapján megközelítően ezt a méretet követte. A zombor-magyarúti telep jelenségeivel ismét szőnyegre kerültek a méhkas formájú gödrök problémái.

lü Azzal, hogy Sőregi János bebizonyítva látja, hogy az általa hi7. Dolg. 1938. II. tábla. 3. 8. Dolg. 1943. LII. tábla. 9. Dolg. 1941. 97.1. 10. SŐREGI J.: A méhkas alakú földbe vájt üregek problémája. Déri Múzeum Régészeti Osztályának ism. terjesztő közleményei. 1932. 3. füzet. 163 .