Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korek József: A szarmata házkutatás a Bácskában

telesített debrecen-téglagyári méhkas formájú üregek sem méreteiknél, sem tüzelésre alkalmatlan voltuk miatt állandó lakásul nem szolgálhattak, inkább csak saját agyagkitermelési elméletének kizárólagos helyességét kívánta bebizonyítani.

11 Sőregi János minden igyekezet ellenére sem tudta a problémát megoldani. A zombor-magyarúti jelenségek kétségtelenné teszik, hogy elvitathatatlanul állandó lakóhellyel állunk szemben. A 4x20x280 cm, kb. 11,2 m

2 és a 325x300 cm kb. 9,3 m

2 alapterület már elegendő nagy arra, hogy kunyhó alapja legyen. Az első házalap letapasztása még biztosabbá teszi a házalap voltát. A döntő bizonyíték azonban az, hogy 2 házban biztosan, de a Tomboltaknál is megtalálható volt a megépített kemence, illetőleg tűzhely. Ha ezek is az agyagkitermelés céljait szolgálták volna csupán, úgy semmi szükség sincs sem a letapasztásra, sem a tűzhelyekre. Sőregi azon problémája,

12 hogy a gödörben nem lehet tüzelni, mert nincs elég oxigén, és füstöl is, a magyarúti házaknál nem lehet probléma, mert a túzteret nem a ház aljára építették, hanem 50, ill. 80 cm-re az alaptól. A kemenceszerű tűzhelyekből nem áramolhatott be a füst a lakostérbe olyan könnyen, mint a szabad tűzhelyről, különösen ha széles átmérőjű füstkivezetőt alkalmaztak. Gondoljunk csak a szabadtűzhelyes parasztkonyhákra. Jelen esetben csakis ilyen berendezésre gondolhatunk, és a füstkivezető nyílás nyomát csak azért nem találjuk meg, mert ezt az útépítés miatt elhordták. Pontos megfigyelések hiányában a tetőszerkezet rekonstrukciója önkényes munka. A kerek alaprajz valószínűvé teszi a kerek formájú tetőszerkezetet. Analógiául szolgál erre Marcus Aurelius oszlopának

13 azon domborműves ábrázolása, ahol a római katonák felgyújtják a szarmaták házait. A domborművön kerek alakú, függőleges nádsövény felépítményen nyugszik a kúp alakú nádtető. Véleményem szerint a magyarúti méhkas formájú gödör helyettesítője a Marcus Aurelius oszlopon levő házak függőleges falának, s erre építették rá a kúp alakú nádtetőt. Ennek semmiféle nyoma a földben nem szükséges, hogy megmaradjon. Probléma még a lejárás, illetőleg az ajtó. Tüzetes vizsgálódás után sem sikerült a két feltárt háznál olyan jelenséget észlelni, pl. bevágást, ami lejáró építésére mutatna. A gödör tölteléke szabályosan elvált az egykori kivájástól, s nem volt benne megszakadás. Ez esetben helyénvalónak látszik Wosinszkynak

14 a Sőregi által sokat emlegetett fenyőfával ábrázolt gödörlakásának lejáratához fűzött ágfa elgondolása. A szarmatáknál természetesen már a létrán való közlekedés fennforgása a valószínűbb. Hisz a római tartományokban a tűzoltói szervezeteknél a létra ismert. A Magyarút menti kisebb méretű, méhkas formájú gödrök rendeltetése továbbra is nyílt kérdés marad. Bármely tetszetősnek látszik is Sőregi J. agyagkitermelési elmélete, de a Hódmezővásárhely solt-paléi, földeáki vagy a makó-vöröskereszti ásatásokból - amelyek még csak részben vannak feltárva - előkerült méhkas formájú gödrök nagy száma elképzelhetetlenné teszi, hogy az említett lelőhelyeken olyan nagy kivitelre dolgozó agyagipar lett volna. Mégha minden szarmata fazekasnak külön agyagbányája lett volna, akkor is túl nagy a szám. Az alföldi szarmata telepkutatás bebizonyította, hogy ott, ahol szarmata telepemlékek vannak - ami nagyon sűrű -, ott mindenütt a méhkas formájú gödrök a telep jellemzői. Az pedig elképzelhetetlen, hogy valamennyi szarmata telep lakói a fazekas ipart űztek. A méhkas alakú gödrök szokott tölteléke az a föld, ami belőle kikerül, hulladékkal tele van, amit vagy beledobáltak, vagy a betöltődés során a víz belemosta. Nem azt kívánom állítani, hogy ezek csupán hulladék befogadására szolgáló gödrök, mert arra a célra ilyen hatalmas munkát nem végeznek. Éppen elli. SŐREGI J. i. m. 29. 1. 12. SŐREGI J. i. m. 39. 1. 13. WALTER-GÖRLITZ: Marc Aurél. S. 16. 14. WOSINSZKY M. : Leletek a lengyeli őstelepről. Arch. Közi. XVI. Földbe ásott, méhkas alakú lakás. 100. 1. 164