Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Draskóczy István: Bene vára és a település története a XIII–XV. században az írott források tükrében

1. kép. A Bene-völgy települései a XIV. század elején adataink azt tanúsítják, hogy a XIV. században a Sár-Sárvíz forma volt az általános. Ezt az alakot a patak alsó szakaszának a természeti viszonyai könnyen megmagyarázzák. Bél Mátyás a XVIII. században arról írt, hogy a folyócska Fügéd tájékán teljesen eltűnt, és hatalmas tócsává alakult át. 1377-ben ugyanitt a Sár „Kenderazthow"-járól beszéltek. Mint látjuk, a vízfolyás a torkolathoz közeledve szétterült, nagy kiterjedésű ingovánnyá változott. Ilyen földrajzi környezetre utalhat a Ludas községnév is, amely valamely területnek a ludakban való gazdagságát fejezi ki.

10 így mi a természeti viszonyokat tükröző Sár-Sárvíz alakot tartjuk a korábbi elnevezésnek, míg a Bene alakot csak később kezdhették használni a felső szakasz megjelölésére. De ez a forma - legalábbis 1304-ben kiadott oklevelünk tanúsága szerint - a XIV. század elején még ezen a tájon sem vált kizárólagossá. A folyócskára alkalmazott megjelölés ment át a mellette elterülő tájra. így a vízfolyás partvidékén, a róla elnevezett területen kialakuló kezdetleges telepeket is így kezdték hívni. Ezt a szerepet a kezdeti Sár-Sárvíz forma töltötte be. Természetes volt, hogy azt a helyet, ahol Aba Sámuel monostort alapított, s ezzel kiemelt a többi itt található kezdetleges telep közül, ugyancsak Sárnak mondták. Abasár községnév tehát véleményünk szerint a patak vidékének első elnevezését őrizte meg a számunkra." A Sárnak nevezett földdarabból kiváló hely, ahol a monostor felépült, megtartotta ezt a nevet, míg a többiek új elnevezést nyertek. Az önálló határú falvak természetesen nem egyszerre, hanem bonyolult folyamatok eredményeként alakultak ki.

,2 Anonymus a nemzetségi hagyomány alapján azt írta, hogy az Aba genus ősei, Ed és Edemén a Mátra erdőben nagy birtokokat kaptak. Karácsonyi János, miután megvizsgálta a rokonság különböző ágainak a birtoklási viszonyait, arra a megállapításra jutott, hogy a Mátra vidékén a nemzetség 10 ágának a birtokai csoportosultak. így 10. DL. 6414., BÉL Mátyás 1730-1735., KISS Lajos 1980. 389., GYÖRFFY György 1963. III. 40. 11. SRH. 1.332. 12. Hasonló jelenségre figyelt fel - ILA Bálint 1976. 57. 59