Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Sz. Kállay Ágota: Rézkori áldozati leletegyüttes Füzesabony határában

1-2 éves juh vagy kecske váza volt. A Közel-Keleten őskori leletekkel Ur/Muquajjar, Alaca Höyük/Bogazköy egy-egy temetkezésében ugyancsak tártak fel kecskevázakat.

43 b) A Kárpát-medencében a legkorábbi kecskeábrázolás a korai neolitikus Köröskultúrából ismeretes. A Körös-kultúra egyik nagyméretű tároló edényén egy stilizált emberi alak mellett három kecske domborműve látható; számos töredéken is előfordul a kecskeábrázolás.

44 Az alsótatárlaki (Tärtäria - Románia) táblák egyikén felismerhető kecske az állatfaj akkori fontosságára utal.

45 A Tripolje-kultúrába sorolt krutoborogyinyeci edény nyakára egy hím és egy nőstény kecske mellé szarvast, kutyát és kukacot festettek. Borisz Alekszandrovics Ribakov szerint a kecskék, mint az első megszelídített állatok, a termékenység szimbólumai, s a kukac révén a kompozíció a tavaszra utal.

46 Későbbi időszakból, az írott történelem küszöbéről származik az a szíriai ezüst pecsétgyűrű, amelyen pálmafa mellett jelenik meg a kecske;

47 egy Berlinben őrzött, Mykeneben előkerült pecsétlőn áldozati környezetben, asztalon fekszik.

48 Egy másik mykenci pecsétlőn levő ábrázolás különösen érdekes lehet számunkra: egy férfi kecskével halad egy fával övezett építmény felé, vagyis valószínűleg szent ligetben álló épület felé vonul áldozati állatával.

49 c) Már a sumér irodalomban is találunk utalásokat arra, hogy a kecske az áldozati állatok egyike volt: „A Nyár, Emes, Enlil derék fia, / Enlil Házába, az Enamtilába / pásztori áldozatot visz: / gidát, kecskét, hegyi juhot." Vagy: „ . . . Aratta népe . . . Dumuzi földjén bárányt, gidát áldozzon . . ." Ugyancsak a kecske szerepére mutat Uruk királyának „jelzője": ő a „pásztor, a fénylő kecskékről számot adó . . ."

50 Az ókori görög mitológiában is gyakran kap szerepet a kecske. A gyermek Zeuszt, akit Kronosz bosszúja elől elrejtenek, egy kecske táplálja a tejével.

5

* Ennek bőréből készült az aigisz (égisz), Zeusz törhetetlen pajzsa, amelyet később Athene kapott meg, szarva pedig „bőségszaruvá" lett: Zeusz dajkájának adta a kecske szarvát, hogy az magától meg fog telni étellel-itallal.

52 Akis Dionysost is a „bőségszaruból" itatták. Előszeretettel áldoztak Dionysosnak kecskét (amint Demeternek sertést), mivel leginkább ezek az állatok károsították a szőlőtőkéket, ill. a vetést.

53 Dionysos kísérői, a satyrosok: kecskelábú lények, homlokukon szarvakkal. Pán a mezők, ill. a pásztorok kecskelábú, kecskeszarvú istene.

54 43. BEHRENS, Hermann 1964. 93., 95., 115.; megemlítendő még: Groß-Höflein, Fatjanovo: BEHRENS, Hermann 1964. 108., 118. 44. Hódmezővásárhely-Kotacpart: BANNER János 1934. XVI. t. 1. L. még TörökszentmiklósKarancspart: RACZKY Pál 1980. 23., 11. kép 1-2. 45. VLASSA, Nicolae 1963. 7. ábra 1., 8. ábra 1., 10. ábra (Ur-ból származó párhuzam); MAKKAY, János 1968. 23. 46. RÜBAKOV, Borisz Alekszandrovics 1965. 25., 39. ábra 47. KOHLMEYER, Kay-STROMMENGER, Eva 1982. 130. 48. MARINATOS, Nanno 1986. 12., 1. kép 49. MARINATOS, Nanno 1986. 12., 4. kép 50. KOMORÓCZY Géza 1983. 78., 132., 135. A (nomád) állattartás elsődlegessége nyilvánul meg abban, hogy Innin (Inanna, Ninanna), a termékenység istennője Dumuzit, a pásztort választja, Enkiduval, a földművelővel szemben: KOMORÓCZY Géza 1983. 315-319. Mitológiai . . . 1970. 118. 51. Egyes források szerint a kecskét, mások szerint a dajkát hívták Amaltheiának: KELLER, Otto 1963. 297. 52. Mediterrán mítoszok . . . 1973. 40.; ZAMAROVSKY, Vojtech 1970. 45. A magyar néphitben a kecskének bőséget hordozó szerepe van: VIGA Gyula 1982. 609. 53. STENGEL, Paul-OEHMICHEN, Gustav 1890. 84. 54. TRENCSÉNYI-WALD

APFEL Imre 1963. 77., 181. 39