Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Sz. Kállay Ágota: Rézkori áldozati leletegyüttes Füzesabony határában

tartoznak a korszak legjellegzetesebb formái közé. ' Olykor a peremből indulva vagy a hasvonalon kisebb fülek láthatók az ilyen típusú tálakon.

32 Nagy méreteik és jellegzetes fülük miatt külön kell tárgyalnunk azokat a fazékszerű (tároló?) edényeket (7. kép 4.; 8. kép 1-2.), amelyeknek a hasvonalán négy, függőleges nyílású fület helyeztek el. Az egyik, teljes profilt adó edény pereme alatt, de a hasvonalon lévő fül tengelyétől eltérő helyzetben, szintén volt függőleges nyílású fül. Tipológiai előzményük megtalálható a tiszapolgári kultúra edényleletei között.

33 A középső rézkorban is előfprdul ez a forma,

34 de a függőleges nyílású fül javarészt puttonyszerű edényen

35 található, ritkábban más kerámiatípuson.

36 Gyakran azonban csak oldaltöredékként közölnek ilyeneket.

37 Méreteit tekintve az előzőekhez hasonló az az edény, amelynek hasára nem füleket, hanem függőleges irányban hosszúkás bütyköket tettek. Ilyen rövid, hengeres nyakú, öblös hasú edényeket pl. a berencsi (Branc) telepről, Valkházról (Vlkas), továbbá a Tiszavalk-Tetes ér mentén előkerült temetőből ismerünk.

38 A leletegyüttes kerámiarészét összefoglalva: a füzesabonyi, tejesköcsögformára emlékeztető edények eltérnek a bodrogkeresztúri csoport törzsterületéről megismert példányoktól. Annál inkább rokonságot mutatnak azonban az északi hegy- és dombvidék középső rézkori lelőhelyeinek, s ezen túlmenően Délnyugat-Szlovákia hasonló korú anyagával. Az ilyen típusú edényeinken megjelenő benyomott pontdísz, a hasvonal alatti kis bütyök elhelyezkedése még a tiszapolgári kultúrát idézi. Arra utalnak tehát, hogy e leletek korát vagy a középső rézkor elejére, vagy valamivel még korábbra, a korai és középső rézkor fordulójára lehetne tenni. Ugyanakkor kimutatható bizonyos fokú tipológiai kapcsolat is - részben a tiszapolgári kultúrával, részben a Brodzany. Nitra-csoporttal, hiszen a „tejesköcsögök" előképei már ez utóbbi lelőhelyein is előfordulnak. A Ludanice-csoport ilyen típusú edényei pedig közvetlen „leszármazottai" a Brodzany-Nitra-csoport vonatkozó formáinak. A füzesabonyi, tejesköcsögre emlékeztető leletek viszont éppen a - szlovák szóhasználat szerinti - szlovákiai korai aeneolithikumhoz kapcsolódnak szorosabban. A díszítetlen, hordó alakú vagy tojásdad testű fazekak a kormeghatározás szempontjából nem mérvadóak, a fazékszerű edényeken megjelenő, „dugószerű" bütykök 31. Érd-Érdliget, Mónosbél, Mezőkeresztes-Csincsetanya: PATAY Pál 1961. XI. t. 10., XXIII. t. 10., 12., XXIV. t. 3.; Branc (Berencs): VLADÁR, Jozef-LICH

ARDUS, Ján 1968. 73. ábra 11-12., 84. ábra 3-4., 13.; Svätusa (Szenteske): Slovensko . . . 1970. L. t. 1.; L. még KALICZ Nándor 1966. 15., 71-81. lábjegyzetek. 32. Nitra (Nyitra)-Martinsky vrch: LICHARDUS, Ján-VLADÁR, Jozef 1970. 18. ábra 6.; Bernolákovo (Cseklész): FARKAS, Zdenek 1987. 3. ábra 3.; Tiszavalk-Tetes: PATAY Pál 1978b 7. ábra 5., 32. ábra 11. 33. BOGNÁR-KUTZIÁN, Ida 1972. 22. ábra D le típus; SISKA, Stanislav 1964. 21. ábra D la típus. 34. Tisztán formailag 1.: Kiskőrös, Tiszadob-Borziktanya: PATAY Pál 1961. XVI. t. 5., XXXI. t. 14. 35. Tiszavalk-Tetes: PATAY Pál 1978b 3. ábra 10. ; Zitavska Nova Ves: PAVÚK, Juraj-SlSKA, Stanislav 1971. 13. ábra 44., Luzianky (Sarlókajsza): PAVÚK, Juraj 1981. 16. ábra 11. b; Bag, Hajdúszoboszló: PATAY Pál 1961. X. t. 3., XIV. t. 3. 36. Tiszavalk-Tetes: PATAY Pál 1978b 22. ábra 1., 27. ábra 12.; Magyarhomorog-Kónyadomb: PATAY Pál 1975b IV. t. 4., XI. t. 7.; Branc (Berencs): VLADÁR, Jozef-LICHARDUS, Ján 1968. 76. ábra 14. 37. Bírta (Kisbény); Plavecky Mikulás (Detrekőszentmiklós): PAVÚK, Juraj 1981. 17. ábra 19., 21., 18. ábra 13., 15.; Bernolákovo (Cseklész): FARKAS, Zdenek 1987. 3. ábra 5-6.; Tarnabod: KALICZ Nándor 1966. 6., 1. kép 15., 20. 38. VLADÁR, Jozef-LICHARDUS, Ján 1968. 85. ábra 18.; PAVÚK, Juraj 1981. 16. ábra 12.; PATAY Pál 1978b 16. ábra 11., 41. ábra 5. 37