Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. III.

Kiss Péter GYŰJTEMÉNYEK ÉS MÚZEUMOK EGERBEN 1951-IG. III. Az 1920-as évek legvégén Egerben már két múzeum állt a közművelődés és az idegenforgalom szolgálatában. Az egyik az Érseki Líceum Múzeuma, ahol a több kiadásban megjelent kiállításvezető mellett múzeumőr segít a szakszerűen elrendezett anyag megismerésében.

1 A másik a várban van, ahol ebben az időben már nemcsak a megmaradt romokat nézheti meg a látogató, hanem a kiállított leletanyagot is.

2 A kazamatákban berendezett Vármúzeum anyaga ugyan sokszínű, de a kiállítás a kor követelményeitől elmarad, és a bemutatott tárgyakhoz éveken át szabadon hozzáférhet bármely látogató. Ezekhez kapcsolódott utolsó láncszemként Heves vármegye és Eger város múzeuma, amelynek 1929-ben kezdődött meg a szervezése. Ez a műgyűjtemény a vármegyeház melletti volt Oroszlán fogadóban nyert végleges elhelyezést, s bár külön őre is volt, mégsem nyílt meg soha. Története ennek ellenére mintegy másfél évtizednyi időszakot ölel fel a nagy gazdasági világválság kezdetétől a város felszabadulásáig.

3 Mivel a múzeum újjászervezésérc megváltozott körülmények között került sor, ezért azt külön alfejezetben tárgyaljuk.

4 /. Heves vármegye és Eger város múzeumának (városi múzeumnak) története 1.1. Az elgondolástól a polgármesteri programig (1870-1929) Egy egri városi múzeum létesítésének gondolata egyidős az Érseki Líceum Múzeuma létrejöttének kezdeti szakaszával. 1870-ben a „Fővárosi Lapok" egyik egri levelezője a város török műemlékeinek szomorú állapotát vázolta, és egy városi múzeum felállításának szükségességét hangsúlyozta.

5 Fél évszázaddal később, 1920-ban „Egy 1. Ez volt az első múzeum a városban. Történetét I.: KISS Péter 1986. a 2. Történetét I.: KISS Péter 1987. Mivel a vár területének egy része az egri érsekség tulajdona volt, ezért az ásatások során előkerült leletek egy része az Egri Érseki Líceum Múzeumába került. Részletesebben 1.: SZMRECSÁNYI Miklós 1932. 3. Történetére vonatkozóan jelen dolgozatot megelőzően csak Dancza János egykori múzeumőr visszaemlékezése jelent meg, amely azonban nemcsak hiányos, hanem téves adatokat is tartalmaz. I.: DANCZA János 1981. 4. A város vezetőségének elhatározása nyomán létrehozott első múzeumra többnyire csak röviden „Városi Múzeuma-ként hivatkoztak. Hivatalos elnevezése azonban „Hevesvármegye és Eger város múzeuma" volt, míg a felszabadulás után az új helyen újjászerveződő intézmény valóban „csak" városi múzeum volt, mielőtt megkapta volna a Heves-Egri Múzeum elnevezést. 5. AÉ. 1870. III. k. 266. 317