Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)
Kiss Péter: Gyűjtemények és múzeumok Egerben 1951-ig. III.
Műbarát" sürgette írásaiban a múzeum létrehozását. 6 Két évvel később a Pozsonyban lakó, egri születésű Rajcsányi Gyula egykori tanfelügyelő 5000 koronát ajándékozott a városnak múzeumalapítás céljára. 7 1924-ben azonban ez az alap az infláció következtében megszűnt. 8 1926-ban a városi képviselőtestület decemberi ülésén felhatalmazta a tanácsot a régi városi életre vonatkozó tárgyaknak, képeknek és festményeknek a megszerzésére. 9 A következő évben pedig már van aki úgy véli, „hogy itt van elhintve egy jövendőbeli városi múzeumnak a magva". 10 1929-ben Györffy István, a Néprajzi Múzeum igazgatóőre megállapította: „Ma már Csonka-Magyarországban Heves vármegye az egyetlen ép vármegye, melynek múzeuma nincs." Elgondolása a következő volt: ebben a nehéz gazdasági helyzetben nem pénzre, hanem egy szervezetre van szükség, amely összegyűjti a tárgyakat. Ennek érdekében a közigazgatási szerveknek és az iskoláknak kellene összefogni, és egy kis tájékoztató füzetecske segítségével 4-5 év leforgása alatt össze lehetne gyűjteni a létesítendő múzeum anyagát. Az így létrejött kollekciót egy megürült középületben vagy iskolában lehetne elhelyezni mindaddig, amíg nem készül el az a kultúrpalota, ahol együtt elfér a múzeum és könyvtár, s helyet kaphatna esetleg a levéltár is." 1.2. A megvalósulás útján (1929-1934) 1929 novemberében Kürthy Menyhért elnök (1. kép) a Gárdonyi Géza Társaság Nagygyűlésén Eger régóta hiányzó múzeumáról tartotta megnyitó beszédét. Györffy Istvánhoz hasonlóan kiemelte: ez az egyetlen megyeszékhely, ahol még jelenleg sincs sem városi, sem megyei múzeum. Felhívta a figyelmet a régészeti emlékek mellett a néprajzi tárgyak és a szőlőművelésben használt eszközök megmentésének fontosságára. Az új közművelődési intézmény helyéül a város tulajdonában levő Butler-házat ajánlotta. 12 A közgyűjtemény létrehozására a következő hónap folyamán az akkor újra megválasztott polgármesternek is javaslatot tett. 13 Trák Géza (2. kép) az indítványt munkaprogramjába felvéve így válaszolt a kezdeményezésre: „Köszönettel veszem át a Gárdonyi Társaság nagynevű elnökének, dr. Kürthy Menyhért főigazgatónak üzenetét egy városi múzeum létesítésére, hogy megmentsük azokat a művelődés, művészettörténet, gazdaság, ipartörténet vagy neppszichológia szempontjából fontos értékeket, melyek városi múzeum hiányában az elveszés veszélyeinek lehetnek kitéve, s melyeknek megmentése kultúrfeladat." 14 A legfontosabb ok azonban az idegenforgalom fellendítésében, s ezáltal a város anyagi helyzetének javításában rejlett. 15 Az új kezdeményezésről beszámolt a helyi lap is, amely ettől kezdve folyamatosan nyomon követte a múzeum sorsát, sőt a következő évben már előre tudósított a tervekről, elképzelésekről. 16 1930. május 3bén a városi képviselő-testület a pénzügyi szakosztály és az állandó választmány javaslata alapján elfogadta a polgármester múzeumalapításra vonatkozó 6. Egy műbarát: Egy megszívlelendő gondolat. Egri Népújság, 1920. október 1.; Egy műbarát: Megyei múzeum és könyvtár. Egri Népújság, 1920. október 7. 7. HML V-71/36. pag. 29/1922. 8. HML V-71/38. 9. HML V-71/40 pag. 477/1926. 10. ERLACH Sándor 1927. 7. 11. GYÖRFFY István 1929. 12. KÜRTHY Menyhért: Meg kell menteni az Egerkörnyék elkallódó muzeális értékeit. Eger, 1929. november 29. 13. Trák Géza polgármester munkaprogramja. Eger, 1929. december 25. 14. HML V-71/43 pag. 501/1929. 15. HML V-71/44 pag. 4/1930. 16. Trák Géza polgármester megalapítja a városi múzeumot. Eger, 1930. május 27. 318
