Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Dankó Imre: A vízgazdálkodás és a népi építkezés összefüggései

Viszont nád- vagy zsupfödésű volt 284, tehát több, mint 60%.

15/a Több helyről van adatunk arra vonatkozóan is, hogy a vályogvető területeket, az ott létesítendő gödröket, jobban mondva gödörhelyeket jól megválogatták. A vályogvetőhelyek kiválasztásánál nemcsak a keletkezett gödrök, tócsák, pocsolyák egészségileg káros volta volt az egyetlen szempont, hanem az is, hogy jó, jól összedolgozva és kiszáradva a nedvességet fel nem szívó agyagfajtát találjanak ott és használjanak fel vályogvetéshez. Hajdúszoboszlón 1904-ben, jó előre, a városi vezetőség figyelmébe ajánlották ezeket a szempontokat, kérve a tanácsot, hogy az új vályogvetőgödrök helyét megfelelő helyeken jelölje ki. „A vályogvetés a tavaszon megint meg fog indulni minden felé, mert nálunk a vályog a legfontosabb építkezési anyag. Ajánlatos volna, ha a hatóság idejében megjelölné a vályogvető gödröket, mert így annak van kitéve a város, hogy közegészségileg is felettébb ártalmas gödrök és pocsolyák évről-évre jobban és rendetlenebbül terjedjenek a város körül" - írta a Szoboszló és Vidéke.

15/b A házakat (a települést) - jóllehet általában vízközeiben létesítették, sőt gyakran árterületen, mocsaras, vizes vidéken is - mindig valamiféle hátságra: a mélyebb, tehát nedvesebb részekből kiemelkedő laponyagokra, szigetekre, porongokra, laposokra; a folyók, erek, patakok víz nem járta partjaira; egyszóval a magasabb, száraz részekre építkeztek. Többek között azért is, hogy az építendő ház is száraz legyen, hogy ne tudjon túl sok vizet, nedvességet felvenni. Túrkeve például a Berettyó északi partjának nyugat és kelet felé hosszan elnyúló, alacsony, de víz nem járta hátságára települt.

16 Az ősi települési mag helyét jól kifejezi a Sáros utca helye, nyomvonala. De elnevezése is és a környékén, a talajszint egyenetlenségeit követő halmazos település kialakulása.

17 Túrkeve esetében a település terjeszkedésének a száraz hátsághoz való kötődése is jól nyomon követhető, még helynévileg is: az említett kelet-nyugati irányú keskeny földhát közepén kialakult településmaghoz kelet felől (Keletújváros) és nyugaton (Nyugatújváros) csatlakoztak az új osztatú házhelyek és épületek meg az újabb házak. Az ilyen - a folyók parti szárazulatain létesült - települések építkezéséről talán legplasztikusabban Ebner Sándor írt, amikor a Bodrog szögeiben, hatalmas kanyarainak belsejében lévő dombszerű szárazulatok településeit mutatta be.

18 Hajdúnánás körkörös települése is egy, a Tisza árterületéből kiálló, eléggé nagy kiterjedésű földháton létesült. Ez a földhát olyan nagy volt, hogy a település kialakulásában fontos tényezővé válhatott két, egymást itt keresztező szárazföldi út is. A nyugatról keletre tartó út (PestGyöngyös-Tiszafüred-Polgár-Hajdúnánás-Újfehértó-Nagykálló-Nyírbátor-Szatmár) az északról délre tartó úttal (Eperjes-Kassa-Miskolc-Tokaj-Hajdúnánás-Hajdúböszörmény-Debrecen-Nagyvárad-Gyula -Arad-Temesvár) a város központjában találkozott, ahol is egy központi teret képezett. A hajdúnánási településmag humuszos agyagtalaja nemcsak a Rét (a Tisza árterülete) vízjárásos mocsárvilágából emelkedett ki, hanem egyébként is száraz terület lévén, alkalmas hely volt földházak, veremházak, putriházak gabonásvermek építésére is.

19 Hasonló települési viszonyokkal találkozhatunk Hajdúböszörményben is. Böszörmény belterülete is „egy alig észrevehető magaslaton" fekszik. A legbelső részt, az egykori palánkot pedig az egykori mély körülárkolás is víztelenítette. Jóllehet az ároknak eredetileg hadászati jellege, védelmi jelentősége volt.

20 15/a. NAGY Gyula 1943.101. 15/b. Szoboszló és Vidéke XIV. 1904. 11. sz. (márc. 13.) 2. 16. M. SZABÓ László 1942. 17. DANKÓ Imre 1961. 67-86. 18. EBNER (GÖNYEI) Sándor 1925. 19. DANKÓ Imre 1964. 1. 58-94.; KISS Lajos 1936. 72-91. 20. DANKÓ Imre 1968. 367-421. 260