Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Gunda Béla: A természetes növénytakaró és az ember

A magyar parasztság gyógyító növényeinek jelentékeny részét évszázados népi tapasztalat nyomán használja. A gyógynövények között azonban számtalan olyan is található, amelyeket a XV-XVIII. századi orvosi, botanikai munkákból - leginkább falusi lelkészek, tanítók közvetítésével - ismert meg a parasztság. A XVIII. század elejétől a XX. század közepéig a magyar parasztság kedvenc olvasmányai voltak a kalendáriumok. Ezek a népszerű könyvek sok gyógyító eljárást közöltek, és a magyar nép gyógynövényismeretének forrásai közé tartoznak. Az Újvilág felfedezése után az Európába hozott növényeket (kukorica, dohány, burgonya, napraforgó) előbb dísz- és gyógynövényként ültették. Majd egyik-másikból iratos fú lett. Ez arra utal, hogy parasztságunk orvosi növényismerete a XVI-XVII. század óta is jelentékenyen gyarapodott. 12. § Az etnobotanika külön területe a mkologikus növények vizsgálata. E téren a nép kitűnő megfigyelőképességéről is bizonyságot szerezhetünk. Az ördögcsípte fű (Veronica prostrata) szárának legtetején virág soha sincs. A virágfürtök a szár oldalából sarjadnak ki, s a levélbokrétával végződő szártetőnél magasabbra nőnek. A növény olyan, mintha tetejét lecsípték volna, s ezért oldalhajtásokat eresztett. A palócok azördögcsípte fű különös alakját a következő legendával magyarázzák: az ördög Krisztus Urunkat üldözte, s az Üdvözítő előle egy virágos mezőre menekült. Az ördög Krisztust szemmel tartotta, de végre is eltűnt a szeme elől. Erre az ördög az Üdvözítőt a füves mezőn a lábnyoma után követte, de végre egy fűnél az utolsó lábnyom is eltűnt. Most az ördög a letaposott fűhöz fordult és tőle kérdezte, merre menekült az Üdvözítő. A jámbor fű azonban meg nem szólalt, az ördögöt útba nem igazította. Mivel az ördög az üldözést nem folytathatta, mérgében a fű tetejét leszakította s meg is átkozta, hogy a leszakítás helye soha többé ne virágozzék. Az ördögcsípte fűn az ördög átka megfogant, s a teteje még ma sem virágzik. A Máriacsepegtetett fű (Polygonum lapathifolium) levelein piros, vércseppszerű folt látható. Európa-szerte ismert az a gömöri hiedelem, hogy mikor Mária a Földön járt, menstruációs vére a levelekre csepegett. Ide vezethető az a hiedelem, hogy ha elakad a nő menstruációja, a leveleket borba kell áztatni, s az ilyen bort inni. A Mátra-vidéki néphit szerint varázsnövény az emberképű fű (Pulmonaria sp.), amelynek étkezéskor enni-, innivalót tettek, szombaton borban, vízben fürösztötték, s holdúj uláskor új ruhát adtak reá. A Chelidonium maius (vérehulló fecskefû), a Sanguisorba officinalis (vérfű), a Pulicaria vulgaris (bolhafű) zárat nyit, mint a már említett Verbena officinalis. Kuthy Lajos, aki Hazai rejtelmek с regényében (1846-1847) néprajzi hűséggel ír a Hortobágyról, említi, hogy a kóbor kincsásó a zárnyitáshoz páfrányfüvet (48. kép) keres. A zárnyitó füvekhez a háromszéki, moldvai néphit szerint úgy lehet hozzájutni, ha az ember elzárja a sündisznó fiait. Az anyaállat fiai kiszabadítására egy füvet hoz a szájában. Aki ezt a sündisznótól elveszi, minden zárat kinyithat vele. A fű a moldvaiak szerint „széjjel ront minden vasat". A páfrány (Polypodium vulgare) Szent György-nap éjszakáján virágzik, s nagy fényességet áraszt maga körül. Aki a virágot, magját magánál hordja, megérti az állatok, a növények beszédét, meglátja a földbe rejtett kincset és láthatatlan lesz. A Szigetközben tudnak az ördög füvéről. Ezt csak a „tudós emberek" látják meg. Elszórják az utakon, réteken, s aki rálép, reggelig nem talál haza, körbejár a fű körül. Az Artemisia vulgaris (üröm) az ingbe bevarrva véd a fáradtság ellen. A Cory lus avellana (mogyoró) nagypénteken lemetszett villás ága megóvja a házat a villámcsapástól, és megmutatja a föld alatt az ércet, a vizet. Az ág megbillen az ember kezében, ha érc vagy víz van a föld alatt. Hasonlóan jártak el már a középkorban is. A gömöri hiedelem szerint, aki nagypénteki mise idején szedett ördögbordát (Eryngium campestre) hord magánál, pénzt talál. A Levisticum officinalet (lestyán) a leányok azért hordják magukkal, hogy hamar férjhez menjenek. A Hemerocallis flava (sárga liliom) gyökere az ágyba helyezve elejét veszi a szexuális ingernek. A levesbe tett fehér liliomtól (Lilium candidum) viszont a vendég szerelmes lesz a gazdasszonyba. A néphit szerint ha a szántóföldön sok Carduus nutans (bogáncs) virágzik, a gazda feleségének 182