Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)
Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken
nak". 24 A kapásokkal nehezebb dolga akadt. Ugyanis az otelló alacsony telepítési költsége miatt az oltványszőlők telepítését akkor sem vállalták már, ha az induláshoz megfelelő pénzösszeget teremtettek. így aztán a vészteljes években már a város paraszti közvéleménye is szembefordult Csomor elképzeléseivel, aki elsősorban mégis az oltványkultúra fejlesztését szorgalmazta. A paraszti rétegek elégedetlenségét Csomor politikai ellenfelei, a Függetlenségi Párt helyi vezetői tovább szították. Tizenöt éves, 1891-től induló rekonstrukciós tervét „kacsatalpon forgó várnak" minősítették. 25 Csomor 1890-ben megbukott, és ezzel szabad út vált ahhoz, hogy a felújított területeken évekkel később a direkttermők aránya megközelítse az oltványfajtákat. Az elkeseredés óriási mértékűre fokozta az alkoholfogyasztást, amely látványos kárt okozott a lakosság körében. Néhány év alatt olyan méretűvé vált a városban és a környékén, hogy Gyöngyös 1896 nyarán az ország egyik legnagyobb tébolydájának (120 fős) megnyitására kényszerült. 2 '' Csomor Kálmán rekonstrukciós tevékenysége mégsem múlt el nyomtalanul. Még 1889-ben levélben kérte a földmívelésügyi minisztert, siessen „mielőbb megsegítendő a gyöngyösi népet szőlőojtványokat küldeni, hogy itt zöld ojtványszaporító anyag termesztésére lehessen térni". 27 A kért 6000 vesszőből 3000 darabot a gyöngyösi, 500500-at hat szomszédos község kis- és szegényparasztsága között akart díjmentesen kiosztani. A közeli falvakkal való törődés emberségére utal és arra is, hogy a környék szőlőkultúrájának rekonstrukcióját együtt képzelte el a városéval. Nem rajta múlt, hogy ezt vagy egyéb, nagyra törő. Gyöngyös általános fejlesztését szolgáló terveit nem valósíthatta meg maradéktalanul. Szerencsére a következő polgármester, Balogh Gyula több tekintetben is folytatta elődje elképzeléseit. Csömört nem akadályozta abban, hogy mint a HMGE 1890-ben megválasztott titkára, tovább küzdjön a rekonstrukció sikeres megvalósításáért. Bár átvette Csomor 15 éves tervét, de azt 10 évre rövidítette. Gyorsabb iramot diktált a szőlőkultúra talpraállításához. Elődje útját járva az FM ostromához látott: számos levélben sürgette előbb az ingyen, majd a kedvezményes árú szőlővesszőket, hogy minél többet oszthasson szét a kisemberek és a kapásparasztok között. A filoxérabizottság tagjaival listát állíttatott össze a szőlőoltványok juttatásának sorrendjéhez. 28 Miután 1891. május 15-én átvette az M. Kir. FM április 28-án kelt 2604/VI/9. sz. leiratát az 1890 végéig filoxérazárlat alá helyezett községekről, május 20-án rendkívüli tanácskozáson vitatta meg a teendőket a HMGE-ben a hatvani, a gyöngyösi és egri járás főszolgabíróival. 29 Elérte, hogy a zárlat alá vett Aldebrő, Apc, Csány, Domoszló, Ecséd, Fancsal, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyöspüspöki, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmaj, Karácsond, Markaz, Réde, Sár, Szűcsi, Vécs, Veresmart és Visonta községek - Gyöngyöshöz hasonlóan - állami tartalékból szénkéneghez juthassanak, amellyel ha nem is teljes, de bizonyos talajfertőtlenítést végezhettek. Jó kapcsolatot létesített az egri szőlő- és borkerület újonnan létesített felügyelőségének 1890-ben kinevezett vezetőjével, Ferk Miklós miniszteri biztossal. A felügyelőséggel kialakított kapcsolatai már Balogh önálló tevékenységi útját jelölték. 24. Idézi MOLNÁR József, 1964. 57. 25. MOLNÁR József, 1963. 19. és Ugyanő, 1964. 57. 26. BACHÓ László, Dezséri, 1938. 94. és 99. 27. MOLNÁR József, 1963. 16. 28. GYVT VB Irattár, Polgármesteri iratok, 1946. évi kötegben, Gyöngyösön, 1891. márc. 20-án kelt összeállítás, 1-6 ív. 29. HML Filoxera-zárlat alá helyezett községek, CCLXXX/65. Az 1890. év végéig filoxera-zárlat alá helyezett községek kimutatása. (Országos statisztikai nyomtatvány) Az M. Kir. FM leiratát Kaszap Bertalan alispán 1891. május 9-én továbbította a gyöngyösi polgármesternek. A meghívásokra 1.: MOLNÁR József, 1963. 16. 148
