Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Misóckzky Lajos: A filoxéra-vész a gyöngyösi-visontai borvidéken

Amikor tapasztalta, hogy néhány község birtokosai nem ügyelnek a talajfertőtlenítésre, elérte, hogy a felügyelőség az alispáni hivatallal a mulasztások megszüntetésére hívta fel a figyelmüket. Heves megye Közigazgatási Lapjának 1891. évi 88.1104/a sz. hirdetménye például Csány zárlat alá rendelését így írta elő: „Figyelmeztetnek a szőlőtulajdonosok, hogy a zárlat alá vett községben foglalkozó szőlőmunkásokat szőlőikben alkalmazni óvakodjanak, mivel ezek ruháikon, de főleg szerszámaikon, a szabad szemmel nemigen látható rovart könnyen elhurcolják a még egészséges szőlőkbe is."

30 1890/1891-ben már észlelni lehetett azt, hogy az új oltványszőlő-telepítések immúnisak a filoxérával szemben. Csomor Kálmán a HMGE gazdáival 1890. október 19-21én szőlészeti és borászati kiállítást szervezett a Vaskorona-ház (ma a Petőfi és Lenin u. sarkán) termeiben, amelyet Balogh Gyula nyitott meg. A kiállítás céljául a filoxéra elleni további védekezés és az új, immúnis szőlőfajták népszerűsítését tűzte. Bemutatták az új oltványfajtákat, oltóeszközöket, permetezőket, szőlőekéket. A gyöngyösi kis-, közép- és nagybirtokosok mellett Csomor helyt adott a kiállítók között a sajószentpéteri, pomázi, világosi, verseci és nagymarosi termelőknek, valamint a ménesi, tarcali, budapesti és enyedi vincellériskolák küldötteinek is. A kiállítás szakszerűségét Miklós Gyula országos szőlészeti és borászati kormánybiztos is elismerte.

31 A kiállításnak nagy lendítőereje volt. Igazolta a rekonstrukciós elképzeléseket: 1892 őszén termőre fordultak az első oltványszőlők. Több mint fél évtized után ismét szüretelhettek a gyöngyösi határban. Csomor 1892-ben havilapot indít Egy év a szőlőben címmel, amelyet 1898-tól A szőlőben címmel ad ki. (Alcíme: Havi folyóirat szőlősgazdák számára. Ezzel is érzékeltette, cikkeit a kisgazdáknak és kapásoknak szánta.) Bár az 1895. január 15-én létesített Gyöngyösi és Gyöngyös Vidéki Szőlészeti Egyesület (Szőlészeti Egyesület) 1897. január l-jén megszerezte a Gyöngyösi Lapokat, Csomor írásai iránt tovább is nagy volt az érdeklődés nemcsak a helyi, hanem a távoli megyék kisemberei részéről is. Előfizetői voltak Arad, Békés, Bihar, Borsod, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Nógrád, Szilágy és Zemplén vármegyéből.

32 Balogh polgármester 1893-tól közvetlenül is igényelt vesszőket a nagy állami telepektől. Az 1894. október 17-én kelt 709. sz. kérő levélben első ízben a vörös és fehér borszőlők mellett már csemegeszőlőkből is kért vesszőket, „Gyöngyös város közönsége nevében és részére a filoxéra által teljesen tönkretett szőlőhegyeinek részleges felújítása céljából".

33 Október 19-én ismét levelet írt a földmívelésügyi miniszterhez, amelynek hangvétele még mindig érzékeltette Gyöngyös elesett helyzetét:„(A) rettenetes pusztítással fellépett filoxéra a megélhetési kizárólagos jövedelmi forrásunkat teljesen tönkretette . . . Gyöngyös rendezett tanácsú város mindenét veszté . . . (Ezért) a szőlőterületek felújításáig a megélhetés lehetetlen."

34 Kérte, hogy hat éven át évi 20002000 amerikai vesszőt utaljon oltáshoz az állami keretből. Levelét ezzel zárta: „Nagybecsű támogatását nem fogja Nagyméltóságod méltatlan népre pazarolni." 1894-ben megalakult Gyöngyösön a Szőlészeti és Borászati Egylet (Borászati Egylet) (Egerben 1895-ben), amely a HMGE közreműködésével a közép- és kisbirtokosok borpiaci lehetőségeit kutatta. Amíg a Szőlészeti Egyesület a szőlőterületek rekonstruk30. Az 1891. jan. 22-i határozat. 31. CSOMOR Kálmán, 1896. 28-29. és MOLNÁR József, 1964. 58. 32. MOLNÁR József, 1963.,17. 33. HML Szőlőtelepítés, CCLXXXV-41/1895. Vörös szőlőből 9000, fehér borszőlőből 4000 és csemegeszőlőből szintén 4000 szőlővesszőt kért. A levelet a kecskeméti Állami Miklóstelephez címezte. 34. Uo., 713/1894. Ein. 149