Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Szántó Imre: Eger első felszabadulási törekvése 1687–1695. A Fenesy-féle egyezmény

betelepült egri lakosnak volt belső és külső telke (szántóföldje, rétje, szőleje stb.).

21 Az egriek a budai kamarai adminisztrátorhoz 1694. július 6-án kelt levelükben joggal állíthatták, hogy a kamarai igazgatás az Eger körül elterülő pusztákat is az egri lakosok javára és hasznára adta oda.

22 Fischer Mihály kamarai adminisztrátor 1688. július 20-án újabb felterjesztést intézett a királyhoz, amelyben előadta, hogy bár eddig Eger nem volt szabad és királyi város, mégis, tekintettel a város lakosságának szaporítására, mivel az Egerben letelepedni kívánók itt nem mint parasztok, hanem mint polgárok óhajtanak élni, ezeknek szem előtt tartásával meg lehetne adni a városnak a szabad és királyi városi rangot és jelleget. Igaz ugyan, hogy az 1687. évi XVII. te. tiltja a szabad és királyi városok számának szaporítását, de ez - Fischer érvelése szerint - nem lehet akadálya a rangemelésnek, mert a király „a neo-akvirált területeken, amelyek különleges igazgatási szabályok alatt állanak, saját belátása szerint, a maga hasznára úgy rendelkezhet, ahogyan neki tetszik".

23 A bécsi Államtanács kedvezően fogadta Fischer felterjesztését, s I. Lipót király is beleegyezését adta ahhoz, hogy Eger szabad és királyi városságot nyerjen. A király 1688. augusztus 6-án Bécsből keltezve adta ki eme elhatározásáról a megfelelő, német nyelvű és Fischer Mihályhoz intézett resolutióját.

24 Fischer 1688. szeptember 3-án egri házában összehívatta a város főbb és előkelőbb vezető lakóit, s kihirdette előttük, hogy a király Egert szabad és királyi rangra emelte. A kamarai adminisztrátor hirdetményével azonban Eger csupán csak tényleg, de nem jogilag lett szabad és királyi várossá. A város életének kamarai korszaka - bár végeredményben ez is földesúri kormányzat volt - jogilag sokban különbözött a Magyarországon eddig gyakorlatban levő földesúri kormányzástól. A különbség gyökerét abban jelölhetjük meg, hogy a bécsi udvar minden várost, amely a török alól felszabadított területen feküdt, királyi városnak tekintett, s velük tényleg úgy bánt, mintha a király „peculiumai" lettek volna. A felszabadult püspöki városok a kamarai igazgatás alatt majdnem a szabad királyi városok szabadságával éltek. S ez nem egyedülálló jelenség a kamarai kormányzás alatt álló városok között. Ilyen volt a helyzet Pécs városában is a kamarai kormányzás idején; szabad királyi városként szerepelt annak ellenére, hogy az Udvar maga sem úgy értelmezte a királyi városságot, hogy Pécs közjogilag is szabad királyi várossá alakulva az országrendek sorába emelkedjék.

25 A Kassán élő Fenesy György egri püspök és a Jászon élő káptalan azonban csakhamar hozzákezdett az egri püspöki vagyonra vonatkozó igényeinek érvényesítéséhez, és sikerült is kivívniuk, hogy Eger rövid ideig tartó szabadságát a jobbágyterhek kényszerű • 21. HmL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. Fasc. 2. 1737. máj us 25. „ . . . di versi cives Agrienses, fundos, domosque cum appertinentiis, vei a sua Maiestate libertantes, vei a Praefecturam Cameralem translata fuissent, itidem civibus Agrieneibus ementes, taliterque emptiones et venditiones in territoriis et promonthoriis Agriensi, Allmagyariensi, Cziglédiensi, Kocsiensi, Szalókiensi, Kis-Eged et Szőllőskienti, Rasciano et Töviskés Völgy oldal nuncupatis, coram Civio Magistratu Agriensi, aequali jure exercentes et célébrantes, docetur Civitatem Agriam speciale suum Territorium, agros, prata, allodia, cauleta, pascua, silvas, nemora antiquitus, tarn ante, quam post transactionem Fenesianam habuisse ..." 22. EÉL Gazd lt. Jogbiztosító iratok, rakt. sz. 315. Fasc. A Nr. 28.; Uo. Acta elibertationaiia, VI/ 127.; HmL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. Fasc. 3. „ . . . praetensa liberae dispositionis Praedia expulsis Turcis vacua ad excolendum impopulandumque omnino Agriensibus assignata et apprehensa fuerint". 23. IVÁNYI Béla 1930. 10. 24. Uo. 11. 25. BABICS András 1937. a. 514-515. ; BABICS András 1937. b. ; HORVÁTH Margit 1929.4. füzet