Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Szántó Imre: Eger első felszabadulási törekvése 1687–1695. A Fenesy-féle egyezmény

megérdemli, hogy az egykori püspöki város a magyar királyság városai (azaz a szabad és királyi városok) közé soroltassék.

15 A földesúri terhek összefoglalását a Szent János-könyv (Liber Sancti Joannis) tartotta fenn, amelyet még 1476-ban Rangoni Gábor egri püspök szerkesztett, de egyes bemásolt okmányszövegei későbbiek. A Szent János-könyvben az áll, hogy az egrieknek nem volt semmiféle kiváltságuk (Libertatém non habent)!

16 Erre hivatkozva a püspökség Eger későbbi úrbéri pere alkalmával azt állította, hogy Eger városa a püspökségnek mint örökös földesurának teljesen alá van vetve ; az alávetettség elismerésére - mielőtt a törökök elfoglalták volna a várost - különféle cenzust, ajándékokat és robotot szolgáltatott minden időben „a szokásnak és körülményeknek megfelelően", ezenkívül kilencedet és tizedet adott.

17 A püspökség és a káptalan egyszerűen nem akart tudomást venni arról, hogy amikor Eger az 1550-es években fontos véghely lett, és sok menekült nemes is beköltözött e véghelyre és jobbágy telket foglalt magának, akkor a lakosság a végbelieknek kijáró kiváltságokra tett szert. I. Ferdinánd király Oláh Miklós egri püspök és kancellár közbenjárására Eger város polgárait s lakosait 1549. december 2-án kelt levelében felmentette mindenféle rendes és rendkívüli adózástól, subsidium fizetésétől királyi kegyétől függő időhatárig. A püspök 1552. április 9-én megerősítette Egernek „régi időktől gyakorolt jogait, szokásbeli törvényeit, s helybeli statútumait".

18 Ezt utóda, Verancsics Antal püspök 1560. június 6-án kelt pecsétes levelében egész terjedelmében belefoglalta, és 1587. december 22-én Rudolf császár és magyar király is megerősítette.

19 A Rudolf által megerősített oklevél szerint a város lakói javaikat mindenkor tulajdonjoggal bírják, a férjek gyermek nélkül elhunyt nejeik hozományának egynegyedében, a közösen szerzett javak 5/8-ad részében örökölnek. A polgári javakat a városi tanács előtt szabadon adják-veszik. Minden polgári s fenyítő perben a városi tanács intézkedik, innen a várnagyhoz, ettől pedig a püspökhöz fellebbezhetnek. A gyermek nélkül elhaltak minden vagyonukról tetszés szerint szabadon rendelkezhetnek.

20 Eger lakosságának nyomására tehát 1688-ban vetette fel Fischer Mihály kamarai adminisztrátor a város szabad és királyi rangra emelésének gondolatát. A kincstári kezelés a török iga alól felszabadított Egert mint új szerzeményt vette birtokába, mellőzvén az egri püspöknek és káptalannak régi birtokjogát. Mint kincstári birtokot képező város másnak, mint királyi városnak nem is volt tekinthető. Minden újonnan 15. Bécs, Közös pénzügyi lt. a Hungarn gyűjteményben a 14.658. csomóban 1688. ápr. 6. dátum alatt. 16. KANDRA Kabos 1886. 17. HmL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. Fasc. 2. Eger város panasz kérvényére a kettős földesuraság válasza a megyéhez, 1793. „Civitas Agriensis . . . Episcopo Agriensi velut perpetuo suo Domuno Terrestri absolute subjecta in recognitionem subditelae ante captam etiam per Turcas Agriam varios census et Datias, laboresque subditis compétentes temporibus, pro ratione conquetudinis et circumstantiarum praestiti, nonam et decimam dedit, Libertates autem nullás habuit ..." 18. Bécs, Közös pénzügyi lt, Hungarn, 1549.14.335. fasch. ; HmL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. Fasc. 7. „Ferdinandus Rex universos Cives, reliquosque inhabitatores et incolas civitatis Agriensis ab universis Taxis et Contributionis, tarn ordinariis quam extraordinariis subsidiisque et lucro Camarae, durante beneplacito, eximit et libertat. Prága, 1549. dec. 2. 19. HmL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. Fasc. 7.1587. dec. 22. Prága. 20. HmL Eger városi lt. Felszabadulási és úrbéri periratok. In Causa Urbariali Civitatis Agriensis. Species Facti. Pest, 1823. 110