Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

Szántó Imre: Eger első felszabadulási törekvése 1687–1695. A Fenesy-féle egyezmény

A káptalan nevében Dovich Miklós patai archidiakonus és kántor-kanonok 1(588. március 24-én öt pontból álló követelést nyújtott át a kamarai adminisztrátornak. Követelte, hogy azokat a háztelkeket, amelyeket a Szent János-könyvből ki tudnak mutatni, részükre adja ki. A Szent Mihály templomot adja át addig a káptalannak, amíg a várbeli székesegyházat helyre nem állítják. Ugyancsak a káptalan részére követelte az almagyari területet, a Felnémeti kapunál levő és a vár alatti elpusztult malmot és területet. Végezetül azt kérte a kamarai adminisztrátortól, hogy a káptalan régi szőlői helyett megfelelő szőlőket hasíttasson ki, és az egri völgy bortizedéből a káptalant illető részt adassa ki.

11 Fischer Mihály kamarai adminisztrátor a király rendeletére Fenesy György egri püspöknek a várban azt a házat jelölte ki lakásul, amelyben egykor az egri pasa lakott, a városban pedig Ibrahim pasa házát. A káptalannak a vár alatt, az északi oldalán 16 házat adott át tartozékaikkal, a hajdani Káptalan utcában (in piatea quondam capitulari), és egy mecsetet arra az időre, amíg a várban Szent János székesegyháza újra felépül. A nyugati oldalon Szent Mihály templomát a plébániának engedte át.

12 A kamarai adminisztrátor 1689. február 28-án a bécsi Udvari Kamarához intézett levelében beszámolt arról, hogy az Egerbe való bavonulásuk alkalmával körülbelül 800 házat találtak telkestől, és mindegyiket 100-100 birodalmi tallérra becsülve, ez 100 ezer forintot tett volna ki, ha akadt volna annyi jómódú ember, aki ebben a városban megtelepedett volna. Ilyen azonban kevés akadt, és meglehetősen sok házat kellett a püspöknek, a káptalannak, a jezsuitáknak, s a többi szerzetesrendnek ingyen átengedni. A 100 zsoldos hajdúnak is kellett lakást adni, végül a leégett és elpusztult falvak parasztjai is az itteni üres házakba húzódtak, ezek azonban kötelesek házaikat falvaikban újra felépíteni, és oda visszatérni.

13 Fischer Mihály kamarai adminisztrátor az Udvari Kamarához 1688. január 10-én kelt felterjesztésének 14. pontjában arról számolt be, hogy az Egerben maradt és kereszténnyé lett törökök és a „rácok", továbbá az idetelepült jövevények azzal a kéréssel fordultak hozzá, vajon a királytól nem fognak-e bizonyos immunitásokat és kiváltságokat kapni. Fischer a kamarai levéltárból kikerestette Eger város régi urbáriumait. Ezekből az derült ki, hogy a város lakói valamikor „ad beneplacitum regium", tehát a király tetszésétől függőleg, addig-ameddig bizonyos exemptiókat (kiváltságokat) élveztek ugyan, ebből azonban korántsem következik, hogy Eger régente formális (szabad és királyi) város lett volna, vagy pedig állandó privilégiumokat kapott volna, annál kevésbé, mert a lakosság - kivéve a nemeseket - mind paraszti rendű volt.

14 Minden utcának megvolt a maga külön bírája, és a város egykor nem volt úgy, mint ma (ti. 1688-ban) körfallal és kővel bélelt árokkal kerítve, hanem csak kerítéssel. Jelenleg azonban - írja Fischer - valamennyire városias jellege és formája van, s így 11. Az egri káptalan magán lt. Nr. 3. Divisio 1. fasc. 2. nro 8.; Ugyanez a Magyar Országos Levéltárban (a továbbiakban: OL) Neo-regestrata Acta, Fasc. 297. Nr. 45.; EÉL Gazd. lt. Visitationes Canonicae, rakt. sz. 3429., 186. Instantia V. Capituli Agriensis pro Agriensi Residentia. 1688. márc. 24.; SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 37. 12. Egri főkáptalan magán lt. Eredeti bejegyzés a Liber Actorum venerabilis capituli ab anno 1649. с protocollumban. 1688. márc. 25. 13. Bécs, Közös pénzügyi lt. a Hungarn gyűjtemény 14.666 csomójában. 1689. márc. 24. dátum alatt.; Hofkammerarchiv (Wien) (a továbbiakban: HkA) Hoffinanz Ungarn 1688. márc.-ápr. Fasc. 320. Fol. 197-206. Brainer Kristóf jelentése az Udvari Kamarához 1688. ápr. 6. 14. HkA Hoffinanz Ungarn 1688. márc.-ápr. Fasc. 320. Fol. 207-213. Fischer Mihály jelentése az Udvari Kamarához. 1688. jan. 10.; OL U et С. Fasc. 1. Nr. 1. 1551. szept. 15. Eger városának és egyes részeinek urbarialis összeírása, a telkes lakosok névsorával. ; MAKSAY Ferenc 1559. 605-616. • 109