Agria 24. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1988)

D. Matuz Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Heves megyére vonatkozó adatai

Tiszaigar (Heves és Külső-Szolnok vármegye, jelenleg Szolnok megye) „T. Igaron pogányvár. Tariczky levele 119." „AK. II. 303."

29 (XXXI. csomag 625/67., 72. irat) Tiszakürt (Heves és Külső-Szolnok vármegye, jelenleg Szolnok megye) „Tisza-Kürthön a reform, templom szentélye régi, a hajó uj. A szentély keletéit (többszögü) szélessége 15'10", hossza 29'. Keleti oldala 5'6'\ a két legközelebbi 7'6". Van benne papiszék, a diadalive csucsives. A boltgerincek levervék, a szentségház be van rakva, az ablakok szélesítve, kivéve a délkeletit és egy délit. Az uj hajó 38' hosszú, 19' széles. A pillérek esvető nélkül vannak, nincsenek egész a falak éleire alkalmazva, talap- és ereszpárkánynak nincsen nyoma. Az építési anyag terméskő, vegyítve téglával, a templomi jegyzőkönyv azt állítja, hogy csehek építették. Az öreg Szőlőben bazaltból való sódaráló köveket találnak. A határ napkeleti részén van egy sánc, Maximilian császár idejéből valónak állíttatik. Közel van a nagy árok is, vagyis az ördög árka. Jkv. XXV. 120."

30 (XVII. csomag 387/4. irat) Tiszaörvény (Heves és Külső-Szolnok vármegye, jelenleg Szolnok megye) „Tisza-Örvény - obszidián, Tariczky levele, sir-temető 119." (XXXI. csomag 625/68. irat) Tiszaszőlős (Heves és Külső-Szolnok vármegye, jelenleg Szolnok megye) „Szőllősön a Tisza mellett találtak hamvedreket a nagyiványi lelkésznél Pókainál (?), mint 1864-ben hallók sok régiség volt a Csörszárkából." (XVII. csomag 387/38. irat) „Szőllősön találtak urnákat." (XIV. Jkv. 42. o.) „Tiszaszőllősön temető a szabad földben. Tariczky levele jun. 21., aranylelet 1839., Tariczky levele Hamphelhez 1872., aranykincs AK. II. 293. és V. 31., kovakés: Tar. (Tariczky) levelel 19. "

31 (XXXI. csomag 625/66. irat) Vámosgyörk (Heves megye) „A vámos-györki apátság »Abbatia B. Mariae V. de Monostor, rton procul a Vámos29. IPOLYI Arnold 1862. 303.; RÖMER 1866. 118.; 1878. 13., 100., 156. 30. Az OMF Adattárában megtalálható néhány Rómer-irat kijegyzetelése. Szabó E. még látta a XXV. kötetet, a 119-121..oldalakról a következőket írta le: „Tiszakürt ref. templom. A hajó új, a szentély diadalívvel, a boltgerincek leverve, az ablakok szélesítve, csak a délkeleti és egy déli az apsisban góth. A papi szék fülke, a szentségfülke berakva. A katedra hátán Isten báránya, a szentély fa menyezettel. A templom hossza a diadalivtől 38', szélessége a hajónak 19'. A Szentlélek egy galamb képében a szószék fölött van. A pillérek egyszerűek, ferdén és nem éppen az élre alkalmazottak, tehát a templom átmeneti korból valónak látszik. Terméskő, téglával vegyest. Esvető nélkül, talppárkány nincsen, sima födél alatti párkány nincs. A templomi jegyzőkönyv állítja, hogy csehek építették, de sokkal korábbi, elterjedt hir. Keresztelő ón kanna 1. Tempore Judicis Primarii Stephani Orvos X Ao Xti 1701. 2. Pastore verő. Johanne P. Vásárhelyi / Die 15 Mártii Emptus ad Ecclesiam/. 3. No = per me Va Eör Küthensem /?/ Ezüstpohár részenként aranyozva. 1858. b. reparáltatván a templom a napkeleti oldalán ezen írás találtatott. Ect.

Georg. Talián 1698. A keresztoldal építése 1794-ben, akkor ragasztatott a déli oldalhoz. Harang legrégibb 1741-ben Anton Czenhenter 2. 1835. Henricus Eberhard és még egy harmadik." 31. IPOLYI Arnold 1862. 293.; 1863. 171.; RÖMER Flóris 1865. 31.; 1866. 120.; 1867.198.; 1878. 13., 156., 185.; MAKKAY János 1985.