Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Dám László: A lakóház díszítményei Dél-Gömörben

hála Istennek nem így van. Éppen Rimaszécs az a hely, amely a legtöbb motívumot őrizte meg számunkra. A kőművesség itt még mindig népies foglalkozás. Az a néhány falu pedig, a mely immár a Sajó mentén Rimaszécs után sorakozik, mint Velkenye, Sajópüspöki, Sajónémeti, odább Abafalva mindannyian klasszikus lelőhelyei motívumainknak. Talán mégis azt mondhatnánk, hogy Sajópüspöki a legékesebb, bár a kis Velkenye motívumainak eredetiségével válik ki."

9 Annak ellenére, hogy ma már a századfordulón még álló vakolatdíszes házaknak csak csekély töredéke figyelhető meg, a terepmunka során szerzett adatok arról tanúskodnak, hogy a Sajó és a Rima völgyének falvain kívül ez a díszítésmód a Medvesalja falvainak kivételével csaknem minden településen gyakori volt, különösen Jenén, Gesz tétén, D éteren, D arnyán, Susán, Hangonyban, az Aggteleki-karszt falvai közül pedig Aggteleken, Trizsben, Ragályon, Imolán és Zádorfalván. Általános jelenség, hogy az oromzatot és a homlokfalat a padlás vonalában kiugró párkány választja el. A homlokzatot minden esetben két ablak tagolja, melyeket gyakran sima barokk ablakkeret határol. A vakolatdíszes keret ritkán cseppdíszes kötényt is kap. Különösen a Feledtől délre fekvő falvakban (Serke, Simonyi, Détér, Harmac) igen kedvelt az ablak fölötti archivoltra emlékeztető félköríves párkánnyal határolt lunetta alkalmazása. A párkány ív az ablak fölötti magasságban az egész homlokzaton végigfutó architrávhoz hasonló párkányon nyugszik. A lunetta síkját változatos levél és virágminták díszítik. A homlokzat tagoltságát azzal is fokozzák, hogy a lunettát és az ablakpárkány környékét a homlokzat síkjába süllyesztik, a klasszicista építészet homlokzati kiképzéséhez hasonlóan.

l0 Az ablakpárkány alatti rész gyakran rozettadíszítést is kap. Általánosan elterjedt homlokzatdíszek a pilaszterre emlékeztető stilizált oszlopok, amelyek az ablakok két oldalán, ill. az ablakok között helyezkednek el. Ezek, amennyiben homlokzati architráv is van, azt támasztják alá, de úgy, hogy fölötte is folytatódnak, s fejezetük gazdag formavilágú levél- és virágmotívumokra bomlik. Más esetben nem nyúlnak fel egészen az oromzatot a homlokzattól elválasztó párkányig, hanem az előzőekhez hasonlóan kivirágzanak a párkány alatt. A sima vagy léces díszítésű pilaszterek fejezetének ornamentikája rendkívül változatos. A tisztán architektonikus fejezetű pilaszter igen ritka, csaknem minden esetben növényi ornamentikával kombinált. Előfordul, hogy a volutával lezárt fejezetből nő ki a dúslevelű virágminta (Hét), más esetben így pl. a Rimamenti falvakban a virágmintát szőlőfürt is ékesíti. Az oszlop fejezete lehet azonban díszes zárt edény a belőle kisarjadó tulipános bokorral, de lehet rozetta, akantuszlevél vagy palmettadíszítés is.

11 A dél-gömöri házak utcai oromzata legalább olyan díszes, mint az alattuk lévő homlokzati fal. A nyeregtetőhöz kapcsolódva túlnyomó többségük háromszög alakú, de egyes településeken, így pl. Sajópüspökiben vagy Rimaszécsen előfordulnak az ívelt, barokkos vonalvezetésű oromzatok is. Sok esetben az oromfalon megismétlődnek a homlokzat díszítőelemei. MALONYAY Dezső pl. bemutat egy olyan rimaszécsi házat, ahol az oromfalat a padlásablakok felett két részre tagoló párkányt három oszlop támasztja alá éppen úgy, mint a homlokzatot. Az oromzat felső részét szép vonalú indás virágdísz tölti ki.

12 Egy ma is álló sajópüspöki házon, amely a homlokzati felirat szerint 1887-ben készült, az ívelt oromzat már jóval szerényebb díszítésű. A padlásablakok 9. GRÓH István 1907. 6-7. A települések szlovák nevét. 1. a tanulmány végén. 10. Ez a díszítés ismert Heves északi felében is. Ilyen oromzatokat ír le BAKÓ Ferenc Fedémesről és Váraszóról. Vö. BAKÓ Ferenc 1978. 109-110., 112., 132. ábra. 11. Vö. MALONYAY Dezső 1922. 225-238. Párhuzamait leírja BAKÓ Ferenc 1978. 110. 12. MALONYAY Dezső 1922. 391. kép. 93