Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Balassa Iván: Bakó Ferenc 70. születésnapjára
kotta a mai Egri Képtár alapját. Az ebben az időben Heves-Egri Múzeumnak nevezett intézmény megkapta az ún. Buttler-házat. A megalakulás után három év alatt három múzeumigazgató (NAGY Barna, MANGA János, SOPRONI Olivér) is működött itt, akik a munkát csak éppen el tudták indítani, de az már csak az idő hiánya miatt sem juthatott sokra. így BAKÓ Ferencnek lényegében egy éppen csak megindított múzeumi szervezést kellett átvennie. Nyugodtan megállapíthatom, hogy ami csaknem három évtizeden át Egerben és Heves megyében a múzeumok fejlesztése terén történt, az valamilyen formában mind az ő nevéhez kapcsolódik. A Buttler-ház, bármennyire is érdekes irodalomtörténeti emléket hordozott, de a múzeumi célra nem volt alkalmas, márcsak terjedelme miatt sem. Ezenkívül a széttagoltság is nehezítette a múzeumi munkát: a legnagyobb látványosság az egri vár kazamatáival, néhány száz méterre a látogatók százezreit vonzotta, de azon túl még ott volt a Gárdonyi-ház is, melynek megközelítése ekkor külön nehézséget jelentett, hiszen a várban elhelyezett laktanyát meg kellett kerülni. Érdemes azon elgondolkozni, hogy hazánkban egyes városokban, megyékben mindig akartak múzeumokat létrehozni, de az sehogyan sem sikerült. Ezek közé tartozott Eger és Heves megye is, ahol a felszabadulás előtt csak magán- és egyházi múzeumot tartottak számon. Lényegében a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának megalakulása tette lehetővé, hogy ezek a fehér foltok eltűnjenek Heves megyében és máshol is. Heves megyében néhány évtized alatt sikerült azt az elmaradást behozni, mely más szerencsésebb megyékkel szemben 1950-ig fennállt. Az egri múzeumi munka igazában akkor lendült fel, amikor 1957-ben a honvédség a várban lévő laktanyáját és benne a csodálatosan szép gótikus püspöki palotát átadta. Nemcsak az átköltözködés, hanem az új berendezkedés nagy munkáját is BAKÓ Ferenc irányította és szervezte meg, továbbá új kiállításokat rendeztek. Ennek középpontjában az a történeti tárlat állott, mely Eger és környékének múltját, mindennapi életét mutatta be a török előtt, a magyarok nagy győzelmét 1552-ben, majd a török uralmat és az utána következő egri barokk világot. Megtörtént az Egri Képtár méltó helyen való elhelyezése és megnyitása is. A múzeumi tárgy-gyűjtés befogadására alkalmas raktárakat alakítottak ki nemcsak a vár területén, hanem a város különböző pontjain. Hosszú időn keresztül nemcsak az igazgatói teendőket látta el, hanem a megyei múzeumi szervezet egyedüli néprajzkutatójaként a tárgy-gyűjtés, leltározás, raktározás munkáját is végezte és ez idő alatt az ország egyik legjelentősebb palóc gyűjteményét hozta létre, melyet magángyűjtemények megszerzésével is igyekezett gyarapítani. Megszervezte a Múzeum Adattárát, melyben nemcsak feljegyzések, gyűjtések, hagyatékok kaptak helyet, hanem a sok ezerre menő fény képarchívum is, melyben a felvételek egy jelentős részét maga készítette. A csaknem három évtizedes munkája eredményeként, jóformán a semmiből indulva, olyan múzeumot szervezett, mely nemcsak eléri a legtöbb megyei múzeum szintjét, hanem sokat túl is szárnyal. Múzeumi munkájának eredményeként ma már Heves megye a múzeumokkal, kiállítóhelyekkel jól ellátottak közé tartozik. A két városban, Hatvanban és Gyöngyösön más-más gyűjtési feladatokkal állandóan fejlődő múzeum létesült. így a Mátra Múzeum Gyöngyösön főleg természettudományi tárgyaival, kiállításaival tűnik ki. Ugyanakkor a kiállítóhelyek egész sora jött létre. így a parádi Palóc-ház, melynek helyben megtartott épületegyüttesét sokan látogatják. A recski tájház, a verpeléti kovácsműhely, a kisnánai vár és szlovák ház, Mikófalván a Göböly-ház, mely a kisnemesi életformát mutatja be, Szilvásváradon az ún. Orbán-ház stb. Ez a hozzávetőleges felsorolás is érzékelteti, hogy milyen széles körű munkával igyekezett BAKÓ Ferenc a korábbi lemaradásokat behozni. 7
