Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

lamivcl részletesebb megvallása: Testbe foglalt lélek vagyok. Nem tudom ez hányadik testem. Addig élünk a Földön, míg tisztán érezzük, hogy az ÉN, az nem a test. A test romlandó hús. Az emlékezés teher, batyu. A lélek visszaszáll Istenhez. A nő testibb teremtmény, mint a férfi, ezért veszedelem ránk. A vizsgált kiadás 194-197. oldalain olvasható eszmefuttatás alapjában véve Gárdonyi világnézete, amit állandóan fejlesztett, finomított, míg utolsó - de korántsem végleges formában a halála miatt befejezetlenül maradt Bibiben szövegezett meg. Ez a részlet a hagyaték ceruzával írott eredeti kéziratában a II. rész szövegének 144-152. oldalain található. Feltűnő az egyébként nagy betűkkel, folyamatosan és kevés javítással rótt írásban a 148. oldalon lévő 27 sornyi gondos, apró betűkkel készített beszúrás, amely szinte összefoglalása a fráter, illetve tulajdonképpen az író nézeteinek. „Látom, hogy nem értesz,..." kezdi Ábris fráter és Jancsi kedvéért megismétli az elmondottak lényegét. 6. Július 24: Ottokár cseh király látogatásának megírása. A regény fontos része. Margit valójában már ekkor elhatározza, hogy visszautasítja az özvegy cseh király házassági ajánlatát. Saját választott útját kívánja végigjárni, így szembe fordult szülei akaratával is. Gárdonyi a barátok izgatott készülődésibe, Marccllusz és Jancsi vendégvezetői szerepébe ágyazva adja elő a látogatás történetét. Rövidre fogott, de festői szavakkal mutatja be a két királyi családot, az udvari és a közönséges nép viselkedését. A ceruzával készült kéziratban a II. rész 156-170. oldalain olvashatjuk ezeket a részleteket. Sok benne a javítás, utólagos betoldás. Különösen érdekes a 168. oldalhoz készített 3 teljes oldalnyi melléklet, amely elütő színű papíron, tintaírással készült. A melléklet tartalma bizonyára a történeti hűség fokozását szolgálta, mint korábban a magyar rovásírás emlegetése a javasasszony-jelenetnél vagy a Halotti beszéd beiktatása a fiatal apáca temetésének leírásakor. 7. Július 27: Baráti üdvözlet Stószról Gárdonyi Józsefnek. Iskolatárs és internátusi lakótárs az O. P. monogramú barát, aki stószi képeslapon küld üdvözletet.

43 8. Július 28: Özv. Bodokyné levele Gárdonyi Gézának. Aknaszlatinai képeslapra írt 14 autográf sorával üdvözli Gárdonyit. Tulajdonképpen semmi mondanivalója nincs és egy parádi találkozást említve azzal kezdi „Ha maga el is felejtett...". Jellegzetes példa megválaszolást nem igénylő levélre.

44 AUGUSZTUS 1. Augusztus 5: Margit felavatásának leírása. A fiatal királylány végleges felszentelésének, vagy mint abban a korban mondták befeketézésének leírása a regény különösen hangulatos része. Itt is csillog Gárdonyi történeti hűségre törő igyekezete, mégis - saját őszinte véleményét kifejezve - így fogalmazta meg a szertartás lényegét: „. .. egy fiatal lány halottnak nyilváníttatik, eltemetik elevenen". Nagyon érdekes, hogy ez a kemény gondolatsor a ceruzával írott kéziratban még nem szerepel, tehát a későbbi kiadások előkészítése során alakult ki Gárdonyiban. Párja ennek az eljárásnak a fejezet utolsó mondata, amely a ceruzával írott kéziratban 43. Az egri gyűjteményben ltsz. 68. 307. 1. 44. Az egri gyűjteményben ltsz. 68. 136. 1.