Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

vegye fel hátára és majd ő gazdag, boldog tájra vezeti. A hajótörött hosszas gondolkodás után enged a kérésnek és túri, hogy új szövetségese a hátára kapaszkodjék. Az pedig, fölkerülve, olyan erővel csimpaszkodott megmentője nyakába, hogy soha többé le nem szállt róla. Két lába mint undok óriási pióca nőtt Unfi testébe. A terhet cipelő mindent megtett, hogy kizsákmányolóját lerázza magáról, harcolt ellene, de a piócalábú szörnyeteg undorító barátait és rokonait hívta segítségül. Unfit a szúnyogok és moszkitók közreműködésével leverték és hosszú kínzás után olyan egyezségre kényszerítették, hogy örökkön hurcolnia kell a ronda kis teremtményt és pereputtyát a nyakában. A szimbolikus mese megfejtése: Unfi a magyar nép,-a kis torzszülött Ausztria. Kemény kifejezése ez Gárdonyi osztrákgyűlöletének. Az írás eredeti címe: Megnézd, kit veszel a hátadra! Gárdonyi 1906. január 30-án írta.

37 3. Június 13: A Pesti Hírlap A bor zágrábi előadásáról. Ebben a korszakban éles nemzetiségi harc folyt a horvátok és a magyarok között. Ez a küzdelem természetesen a kultúra területére is átterjedt. Itt is kitűnt, hogy „A magyar és a horvát érdek egymással szembenáll, a horvát önálló akar lenni, a magyar pedig egységes nemzeti állam kiépítésén fáradozik". A most tárgyalt cikk is ezzel foglalkozik. Címe: Magyar-horvát művészkedés. Szóba került ugyanis egy horvát színdarab budapesti és egy magyar színmű zágrábi előadása. A horvát darab az őszi vihar lett volna, a magyar pedig Gárdonyi színműve: A bor. A cikk szerint a horvátok huzavonája lehetetlenné teszi A bor bemutatását, noha azt nemcsak lefordították, de át is dolgozták. A darab címe Vino lett, a helyszín két szlovéniai falu, Baracs Imre pedig Stipa Borovics. Hiába azonban a sok előkészület, az előadásból ebben az idényben nem lesz semmi, mert „. .. a horvátok még a színházi álarcból is politikát csinálnak és - álarc alatt politizálnak", így tehát elhúzódott, talán végleg lehetetlenné vált a két darab kölcsönös bemutatása. Ezzel az üggyel kapcsolatos két másik dokumentum is Gárdonyi hagyatékában. Az egyikből kitűnik, hogy 1914-ben is tárgyaltak A bor zágrábi bemutatójáról, de Gárdonyi akkor tiltakozott a darab átalakítása ellen. A Horvát Nemzeti Színház közölte az ügyben közreműködő Fr. Bárd und Bruder irodájával az indokait és közbenjárásukat kérte az írónál.

M Ennek a levélnek másolata az egri gyűjtemény másik idevágó darabja. 4. Június 13: Álomlátás leírása. Az erre a napra virradó éjszaka látott álom leírása került az egri gyűjteményben lévő alábbi szövegű cédulára:

34 „A borbély - Színjáték egy borotválásban - Egyfelvonásos. Álmodtam 1907. VI. 13 virradatra. írnok, fiatal, érzékeny szívű. Tudja, hogy egy cselédnek a fia, de az anya meghal s a fiút árvaházban nevelik. Ki lehet az apja? Végre megtudja, hogy egy borbély. Érzelmi ember. Hamar túl van a megütközésen. Látni kívánja az apját, de előbb mégis megtudni felőle egyet-mást: Becsületes-e? Nem részeges-e? Előbb elküld a műhelybe, hogy küldjenek egy legényt borotválni. Maga az apa jő. A fiú remeg megindultságában. A z apa tekintetes úrnak szólítja és nyugodtan veri a habot. Ez a fő jelenet: - Hány gyermeke van ? 37. GÁRDONYI József 1934. II. 142. 38. Az ide vonatkozó levelek az egri gyűjtemény 67. 275. 1. és 67. 294. 1. ltsz. darabjai. 39. Az egri gyűjteményben 73. 6. 4. a. ltsz. 562