Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)

- Van-e azokon kívül? (- Nincs.) - Nem is volt? (- Nem.) - Szedje össze az emlékezetét! Járt-e valaha Veszprémben? (- Hogyne.) - Nem ismert ott egy Martha nevű leányt? (A borbély megdöbben.) Mikor aztán a borbély megvallja a dolgot, a fiú félig szappanosan a nyakába borul. - Apám! A vége ez: A fiú megkérdi könnyezve: - Mit fizetek? - Huszonöt fillér, -feleli szintén könnyezve a borbély, de üzleti hangon. " 5. Június 13. Gárdonyi elkezdi írni az Isten rabjai II. részét. Az egri múzeum gyűjteményéből kézbe vehetjük az első rész eredeti kéziratát. Összesen 233 lap, mind ceruzával írott, csak 16 készült tintaírással. A lapokon nagyon sok javítás található, alig egy-kettő, amelyeken nem másított az író. Piros vagy kék vonalak jelzik némelyiken, hogy mely részek kerültek gépeléskor egy-egy oldalra. Az utolsó részeken még a gépelt oldalak számozása is látható. Hasznos útbaigazítást jelent az 59., 71. és 76. lapra bejegyzett keltezés (X. 26., X. 27. és X. 29.) ami az írás napját mutatja. Ezek a dátumok összhangban vannak az egyéb forrásokból nyert adatokkal. Néhány lapon megjegyzések állnak, amelyeket saját maga figyelmeztetésére írt be Gárdonyi. Ezek közül négy bejegyzés titkosírásos. A legegyszerűbb írásmóddal, még kialakulatlan betűkkel írott szövegek így hangzanak: (az első a 13-1 lapon) >r

4z a kút részletesebben"; (a második ugyanazon a lapon) „Azt a kutat teteti középre a király"; (a harmadik a 16. lapon) „Szagok. Falak hűvössége"; (a negyedik a 123. lapon) „A barátok különféle evése egyénenként. Szagok". Néhány helyen folyóírással is vannak hasonló jegyzetek. Az 1. rész az összehasonlításul kiválasztott 1980-as kiadásban a könyv elejétől a 124. oldalig tart. Gárdonyi életrajzíró fia szerint atyja június 13-án

40 még nem volt kész az első rész teljes szövegével, csak átugrott a második részre, mert az elsőből még hiányzó részhez további adatokat kellett gyűjtenie. Gárdonyi gyakran írt így, látszólag össze-vissza, de mindezt előre kidolgozott vázlatnak megfelelően tette. 6. Június 14: A papa nem örül című novella megírása. Ugyanennek a fejezetnek 4. pontjában ismertettünk egy álom-leírást. Ebből készült az álomlátás másnapján A papa nem örül című novella. Kiváló példa arra, hogyan alakulhat a legszokatlanabb forrásból merített anyag sikeres írásművé. Az egri gyűjteményben megtalálható a novella két gépelt kézirata. Az első, a rajta olvasható szedői utasítás szerint, megjárta a nyomdát. Terjedelme 21 gépelt lap, sok autográf kiegészítéssel. A másodikat valamilyen felolvasás céljaira adta kölcsön Gárdonyi. Az első lapon piros ceruzával írva ez áll: „Felolvasás után kérem vissza azonnal. " 40. GÁRDONYI József 1934. II. 151. 41. Magyarországé, hetilap 1986. 46. sz. 36* 563