Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Korompai János: Egy év Gárdonyi életéből (1907 – az Isten rabjai éve)
MÁRCIUS 1. Levelezőlap Debrecenből, Gárdonyi Sándortól Budapestre, Gárdonyi Józsefnek. A képeslapon a debreceni honvédlaktanya látható. (Miért éppen ezt választotta az igazán nem „katonás" Gárdonyi Sándor? Lehet, hogy csak ez volt a sarki trafikban vagy talán olcsóbban kapta. Öccse, a címzett valóban futott be a háború éveiben szerény katonai pályát, esetleg az ő kedvéért küldte ezt a levelezőlapot?) A szöveg arról szól, hogy Sándor 23-án utazik haza, ha tervei megvalósulhatnak. Kérdi, hogy József mikor jön Egerbe? Ez bizonyára a húsvéti szünet egyeztetése. A lapot felhasználja névnapi jókívánság kifejezésére is. (Az írás kelte március 17., a következő nap Sándor az utána jövő második nap pedig József napja.) 2. Március 23: Gárdonyi Géza levele Jónás Károlynak. A levélben az író kéri a címzettet, közölje Bornemissza Péter 1584-ben kiadott Prédikációs könyvének végső lapszámát. Neki két példányban is megvan, s szeretné annyi üres lappal beköttetni, amennyi a maga csonka példányából hiányzik. A levél az Országos Széchenyi Könyvtárban található. Növedéknapló: 1932. évi 72. szám. A témából és a levél címzéséből (Bp. II. Akadémia-palota) valószínűsíthető, hogy Jónás Károly az Akadémiai Könyvtár tisztviselője volt. A levélben említett Bornemiszsza-kötetek - Gárdonyi kívánságainak megfelelően újraköttetve és a kapott adatoknak megfelelő számú üres lappal - megtalálhatók az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban. 3. Március 28: Simonyi Libór és Dénes levele Gárdonyi Józsefnek. A Nógrád megyei Szügyről készült és ott keltezett képeslapon olvasható négy autográfsor húsvéti üdvözlet viszonzása. 4. Március 31: Naplóbejegyzés az Isten rabjairól: 19 tr A hónap folyamán az Isten rabjait tisztázgattam gépen, s átalakítottam az eredeti Regulák szerint, amiket már kétszáz lapnál többre terjedő írás után kaptam. " Ez ebben az évben az első általunk talált naplóbejegyzés az Isten rabjai írásáról, noha a mű története sokkal korábbra nyúlik vissza Gárdonyi életében. Feljegyzései szerint írónknak a múlt század kilencvenes eveinek közepén került először kezébe a Margit-legenda. Érdeklődéssel olvasta, de borzadva tette le. „Vallási őrültek háza volt az... és az a szegény leány ennek az őrültségnek legsajnálatosabb áldozata. " Tíz év múlva, 1906 nyarán ismét kezébe került egy rövid idézet a legendából. A kiszakított bemutatás elégedetlenséggel töltötte el. Szeptemberben újból elolvasta a Margit-legendát. Egészen más szemmel, „s íme a sorok között rám fénylett egy szent élet szépsége..." Ekkor határozta el a regény megírását, hozzálátott az anyaggyűjtéshez és október elején belekerült a francia nyelvű Kincses Kalendáriumba ez a bejegyzés: „Kezdtem írni Szent Margit regényét. " 20 Újabb búvárkodás, irodalomkutatás következett, de ezzel párhuzamosan egyes részletek szövegezését is elvégezte. Elérkezett március vége, a most ismertetett naplóbejegyzés időpontja, amikor „... kétszáz lapnál több" volt készen a regényből. Ezután, egészen a könyv befejezését elhozó szeptemberig 1907. minden hónapjában találunk feljegyzést az Isten rabjai írásának haladásáról. Az előző fejezetben joggal mondtuk hát, hogy 1907. Gárdonyi Géza számára az Isten rabjai megírásának éve volt. 18. A levelezésre vonatkozóan 1. KOROMPAI János 1969. 358.; 1972. 310. 19. GÁRDONYI József 1934. II. 150. 20. Bizonyíték erre, hogy az eredeti ceruzával írott kézirat 59. lapján X. 26-i dátumot találtunk. 552
