Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lengyel László: „Lelki szem-gyógyító”. Adalékok az egri barokk szentképkultusz történetéhez

„Theses" volt, egy ára 1741-ben 2 Forintra rúgott. Az 1747 után történt vásárlások azt tükrözik, hogy némileg emelkedett a szentképek ára, ugyanis ekkor a selyemre nyomta­tott rézmetszetek a „Taffetene bilder"-ek több, mint 3 krajcárba kerültek darabonként, a pergamenek pedig több, mint 2 krajcárba. 4. kép. Breverl nyitott állapotban és a tárolására szolgáló textiltok. XVIII. század Az eddig ismert egri vonatkozású betegségtől, bajtól és mindenféle veszedelemtől oltalmazó kis ájtatosképek közül a legbonyolultabb, s így a legbiztosabbnak vélt véde­lemnyújtó darab egy XVIII. századi, breverl. A főként osztrák, német területekről hoz­zánk került amulettszámba menő „szentképcsomagok" viselője bizton remélhette, biz­tosította magát a földi ártalmak ellen. Hogy ehhez hasonló pestiscédulák használatban voltak Egerben azt bizonyítja az érseki magánkápolnában található több hasonló cso­magocska is. 30 Ezt az egri múzeum gyűjteményében lévő breverlt egy XVIII. századi tex­tiltokban összehajtogatva tartották (4. kép). Az erősebb papírra földolgozott rezmet­szetes képecskék több rétegben összehajtva rejtik az oltalmazó, segítő képi ábrázolások egész arzenálját. Szétnyitva a kilenc osztású rezmetszetes lapot a következő népszerű 30. Az 1984-85-ben rendezett Devóció és dekoráció című kiállítás anyaggyűjtése során találtam rá ezekre a teljesen ép breverlekre Lékai Péter érseki titkár segítségével, akinek itt köszönöm meg munkámhoz nyújtott szíves segítségét. 534

Next

/
Thumbnails
Contents