Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Lengyel László: „Lelki szem-gyógyító”. Adalékok az egri barokk szentképkultusz történetéhez

5-6. kép. Breverl. XVIII. század, papír-rézmetszet, 18X14 cm, Dobó István Vármúzeum 79. 117. 1-2. barokk ábrázolásokat láthatjuk balról jobbra haladva: Páduai Szt. Antal hódol a gyermek Jézus előtt, a bécsi karmeliták lehajtott fejű Mária-kegyképének mása, Assisi Szt. Ferenc stigmatizációja. A középső sorban: Péter és Pál apostolok, a sonntagsbergi kegykép mása, Nepomuki Szt. János. Az alsó sorban Loyolai Szt. Ignác, Háromkirályok, Xavéri Szt. Ferenc halála (5. kép). Az ábrázolások témáját szemlélve kiderül, hogy a függőleges középső sorban a barokk processziók nagy tömegeit vonzó kegyhelyek kegyképeit ábrázolják, ill. ereklyéikre utalnak a metszetek. A bécsi karmeliták lehajtott fejű Szűz Máriát ábrázoló kegyképe vállán a csillaggal és a hozzá kapcsolódó népszerű ima első sorával a kor egyik legismertebb segítő-, oltalmazó erővel bíró kultuszképe volt. Vállán a csillag a már ismert hasonlatok, a Mária mint „tenger csillaga", „mennyeknek csillaga"-képi metaforája. A sontagsbergi Szt. Háromság kegykép is a zarándokok leglátogatottabb célpontjai közé tartozott. Az alul lévő Háromkirályok képe a betlehemi csillaggal pedig a pestistől, mindenféle nyavalyától és a hirtelen haláltól megoltalmazó kölni Háromkirályok ereklyéihez fűződő kultusszal összefüggésben virágzott föl. Jól példázza az ereklyék kultuszának kisugárzását egy másik selyemre nyomtatott kis ájtatoskép az egri múzeum gyűjteményéből, melyet a kölni ereklyékhez érintettek, s így a képecske föl ruházódott az ereklyék baj elhárító erejével, mint azt a rézmetszet mellé írott szövegből megtudhatjuk. A háromkirályok nevének kezdőbetűit, C(aspar), M(enyhért), B(oldizsár), azok leírását is kultikus erejű jelnek vélték. 535