Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)
Nemes Lajos: Eger város „hegyrendészete” a XVIII. században
A továbbiakban egészen 1760-ig ez a statútum szabályozta a hegyrendészetet. Hozzá kell tenni, hogy az elkövetkezendő 12 évben is módosították, kiegészítették néhány vonatkozásban az 1748-ban kiadott rendeletet. 4y így 1748. június 14-én a hegybírák feladatává tette a magisztrátus azt is, hogy az általuk felfogadott hegykerülőket feladataikra kioktassák, s a 8 kerülő között a szőlőhegyeket - mint működési területet - felosszák. Ugyanekkor felfogadták a nyolc kerülőt is, akiket megeskettek arra, hogy a statútum szerint fognak ténykedni.0 1752. június 9-én szabályozták ismét a szőlő(hegy)-kerülők fizetését. A rendelet szerint l-l kerülő egész éves munkájáért 30 renes forint fizetést, 12 kila búzát, egy pár bocskort és adómentességet kap. 31 1754. június 17-én ismét a kerülők tartásának ügye kerül a magisztrátus elé. A városi szőlősgazdák erősen panaszkodtak, hogy a hegykerülők rosszul vigyáznak a szőlőkre sa fizetésük is nagyon terhes. Ezért a városi magisztrátus úgy határozott, hogy ettől kezdve csak 4 kerülőt kell tartani, akiknek csak 40 forint fizetésük lesz. Egyéb sallariumot nem kapnak. 52 Ugyancsak 1754-ben újraszabályozta a belső- és külsőtanács a szőlőpásztorok fogadását. Erre az adott okot, hogy a szőlőterületek egy részére nem fogadtak pásztort. A tanács úgy rendelkezett, hogy „szabad legyen a gazdáknak szabad akarattyok szerint szőlőpásztorokat fogadni." A pásztorok fizetése 5 forint lesz, valamint minden szőlő után egy font hús és egy kenyér. A pásztorokat is eskütételre kötelezték, hasonlóan a hegybírákhoz és a kerülőkhöz. A kerülők és a pásztorok bérét a gazdák kötelesek Szent Márton napig (november 11-ig) összeszedni és a nótáriushoz vinni. A pásztorokat a város nótáriusa fizeti ki." Szórványadataink vannak a hegyrendészet működésére is. 1750. szeptember 19-én Uponyi János szőlőpásztor otthagyta az őrizetére bízott szőlőhegyet és a városba ment, ahol a kocsmákban „korhelykedett", amiért 24 pálca ütésre ítélték. 54 Ugyanilyen bűnt követett el Koncz Andris is, aki még káromkodott is, amiért 40 pálcára ítélték. 55 Hivatalából elküldték azt a kerülőt is, aki a gyümölcsöket dézsmálta a szőlők aljában. 56 Van adatunk arra is, amikora kerülők lovat találtak a szőlőben s azt behajtották. 57 1758. augusztus 5-én pedig gróf Buttlcr vincellérjét ítélik 20 pálca ütésre és kétnapi elzárásra, mivel magasabb munkabért fizetett a kapásoknak, mint amit a magisztrátus engedélyezett. 5 * Mivel a szőlőkerülők és pásztorok után a gazdák szőlőjük nagysága alapján fizették a kerülőbért, ezért szükségessé vált időnként a szőlők területének felmérése. 1757. december 20-án a város kötelezővé tette a szőlők területének felmérését, mivel nem tudták meghatározni, hogy az egyes gazdáknak mennyit kell fizetniök szőlőjük után. 54 49. Egerv. tjkv. V-l/a/18. 92. p. 50. Egerv. tjkv. V-l/a/15. 52. p. 51. Egerv. tjkv. V-l/a/16. 90. p. 52. Egerv. tjkv. V-l/a/18. 92. p. 53. Egerv. tjkv. V-l/a/18. 108. p. 54. Egerv. tjkv. V-l/a/15. 197. p. 55. Egerv. tjkv. V-l/a/15. 198. p. / 56. Egerv. tjkv. V-l/a/17. 148. p. 57. BAKOS József: 1972. 87. lap. 58. Egerv. tjkv. V-l/a/19. 152. p. 59. Egerv. tjkv. V-l/a/19. 60. p. 516
