Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Nemes Lajos: Eger város „hegyrendészete” a XVIII. században

A statútum szabályozta a szőlőmunkások napszámbérét és a munkaidőt is. A munkabért a következőképpen maximálták: - szőlő trágyázása, földelése nyitásig, ha ffi 8 polt. - szőlő trágyázása, földelése*nyitásig, ha asszony 6 polt. - nyitó, ha férfi 8 polt. - nyitó, ha gyermek (14 év alatti) 7 polt. - metsző 8 polt. - karózó 8 polt. - első, másod, harmad kapás, ha férfi 9 polt. - első, másod, harmad kapás, ha gyermek 8polt. - szőlőfedő 7 polt. - kötő, igazgató 5 polt. - szedők 3 polt. - puttonosok 6 polt. - kád mellett lévő munkásnak éjjel-nappal 8 polt. - sutusnak étel nélkül 1 már. - sutusnak étellel 8 polt. A munkaidőt is árnyaltabban szabályozták, mint azt megelőzően 1719-ben. Mivel a munkaidő egész évben napkeltétől napnyugtáig tartott, s ez az idő az egyes évszakokban óriási eltérést mutat, ezért négy részre osztották az évet munkaidő szempontjából. Az első időszak késő ősztől kora tavaszig a nyitásig tartott. A napfelkelte ekkor 6 óra 30 és 7 óra 30 perc között van, a napnyugta pedig 15 óra 45 és 17 óra 30 perc között. A minimális idő ami alatt munkát lehetett végezni alig nyolc óra, a maximális pedig 11 óra. Erre az időszakra úgy határozták meg a munkaidőt, hogy az napkeltétől délelőtt 11 óráig tartson (reggeli és uzsonna nélkül), 11-12 óra között tartsanak a kapások ebédszünetet, majd 12-től napnyugtáig dolgozzanak. Ekkor a munkaidő tehát 7-10 óra időtartamú lehetett. A második időszak nyitástól Szent György napig (április 24-ig) tartott. A napfelkelte 4 óra 40 perc és 6 óra 30 perc közt változott, míg a napnyugta 17 óra 30 és 18 óra 45 perc között. A munkára felhasználható idő tehát 13-14 óra között volt. A munkaidőt ekkor már jobban differenciálták mint az azt megelőző időszakra. Több pihenő- és étkezési időt iktattak be. A munkaidő napfelkeltétől 8 óráig, majd 9-től 12-ig, 13-tól 16-ig és 17-től napnyugtáig tartott, tehát 9,5-11,5 óra időtartamú volt. Közben 8-től 9-ig reggeli, 12-től 13-ig ebéd, 16-tól 17-ig pedig uzsonnaszünet volt. A harmadik időszak április 24-től fedésig (október közepéig tartott). A lehetséges munkaidő kezdete április 24-től június 21-ig 3 óra 46 perc és 4 óra 40 perc között változott, majd június 21-től október 15-ig 3 óra 46 perc és 6 óra között. A lehetséges vége április 24-től június 21-ig 18 óra 13 perc és 19 óra 46 perc közt változott, míg június 21 és október 15 között 19 óra 47 perc és 17 óra között. A lehetséges munkaidő 16 és 11 óra között változott, tehát igen nagy különbséget mutatott. A munkára fordítandó időt úgy szabályozták, hogy az napfelkeltétől 8 óráig, majd 9-től 12-ig, 13-tól 16-ig és 17-től napnyugtáig legyen. Engedélyezték az előző időszakhoz hasonlóan 8-9 óra között a reggelit, 12-13 óra között az ebédet, 16-17 óra között pedig az uzsonnát. A hasznos munkaidő tehát ebben az időszakban 8 és 13 óra között változott. A városi magisztrátus által alkotott szabályrendeletet a püspök-földesúr jóváhagyta s azt közhírré is tették.

48 48. Egerv. ir. B.XXIV.a. 12. 33* 515