Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Nemes Lajos: Eger város „hegyrendészete” a XVIII. században

A hegy kerülők feladatai a) A szőlők munkáltatásának minőségét kötelesek vizsgálni - akár vincellér munkáltatja, akár a gazda magának munkálja. Ha a kerülő rosszul megmunkált szőlőt talál, azt köteles megjelölni - mivel a rossz művelés által mind a földesurak, mind a szőlősgazdák kárt szenvednek - s a hiányosságokat jelenteni a hegybíráknak. b) Feladatuk volt a gyümölcs- és szőlőlopások megakadályozása. Meg kellett akadályozniuk azt is, hogy a vidéki szőlőmunkások a szőlőkben elalhassanak, mivel ezek a gyümölcsösök megdézsmálásával, a karók, fák feltüzelésével és a kunyhók megrongálásával súlyos károkat okoztak a szőlősgazdáknak. c) A hegykerülők feladata volt a szőlőpásztorok ellenőrzése is. A hegykerülőknek egész évben a szőlőhegyeken kellett tartózkodniuk. A szőlősgazdákat kötelezték, hogy szőlőpásztort fogadjanak. „A közönséges jó hozza magával, hogy ha egyik szőlősgazdának szőlőpásztora vagyon másiknak is légyen, azért ennek utána, hogy szőleit maga őrizze különösen az gazdák közül senkinek megengedve nem lészen, hanem kiki pásztort tartani és maga szőlőit annak őrzése alá engedni köteleztetik. " Szőlőpásztort csak a szőlőérés, valamint a szüret idejére kellett fogadni. A pásztor szolgálatának egész időszaka alatt éjjel-nappal köteles volt az őrizetére bízott szőlőkben tartózkodni. A szőlősgazdák közül sokan azért, hogy a munkásokat magukhoz hódítsák és más gazdáktól elcsábítsák, rossz bevett szokásokbul minden regvei ordinäre pálinkával, niind ebédkor étellel tartják, annyira, hogy más gazdák azon okbul kaphatván munkásokat, elrendelték, hogy senki munkásainak ételt vagy italt nem adhat. Ugyanakkor kötelezték a szőlősgazdákat, hogy szőlőjüket megfelelő módon műveltessék, vagy műveljék, továbbá szőlőjük őrzésére pásztort fogadjanak. A vincellérek feladatai a) A munkásokat (régi bevett szokásokkal felhagyván) mikor a sorokat kiviszik, ha hosszú a sor egy sor után, ha rövid a sor két sor után pihenni hagyják, addig míg kipihenhetik magukat, ez ne legyen hosszú, s a pihenés leteltével a vincellér „munkára ösztönözze, hajtsa" a kapásokat. b) Szüntelen a munkások előtt és között légyen és reájok vigyázzon (ne pedig baltájával imitt-amott az barázdákon vagy szőlőkben sétáljon). c) Ahol a munkát hibásnak találja ott kötelezze a munkást, hogy ne csak felporozza a földet, hanem ahogy szükséges úgy vágja fel. d) Ha az adott szőlőterületet, aminek a vincellér irányítja megmunkálását, tíz munkásnál kevesebb műveli, akkor a vincellér is köteles a munkásokkal együtt a szőlőmunkákat végezni. e) Ha olyan munkást találna, aki a (vincellér) szavát nem fogadja meg, azt a (fejes) munkást a szőlőből azonnal állítsa ki, és a munkától tiltsa el. Ha az engedetlen munkás továbbra is veszekedne a vincellérrel, akkor ez utóbbinak kötelessége a hegybírák valamelyikét értesíteni erről a tényről. A vincellér napszámot kap, s bérének felül konvenciója is van. A szőlőmunkások feladatai A rájuk bízott feladatokat pontosan elvégezni, az esetleges hibákat a vincellér utasítása szerint kijavítani. 514