Agria 23. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1987)

Zólyomi József: A füleki nemesek kárvallomásai 1663-ból

A bútorok közül a feles karszék, karszék, lócza, fogas, tálas, festett fogas, nyoszolya, pohárszék, ágy, öreg szekrény szerepel. A nemesek házaiban megtalálható volt, a rimaszombati iratos tál, a korsó, az újkeresztyén korsó. Ismerték a szuszékot, melyben gabonát és lisztet tároltak. A tüzelőberendezésként a lakóházban, a fejér és sütőházban felállított kemencét és kályhát említik. Az épületek üvegablakait vasrostéllyal, a bej áratokat pléhes ajtóval védték. A XVIII. századot megelőző időből paraszti kárlistákkal, hagyatéki leltárakkal nem rendelkezünk. A XVIII. század elejétől viszont előfordulásuk gyakori, melyek alapján megközelítő pontossággal rögzíthetjük, hogy abban az időben milyen volt a megye parasztságának lakáskultúrája, milyen összetételű volt a munka- és használati eszközeinek készlete, milyen bútorokat használtak stb.

6 A parasztság kárlistái, hagyatéki leltárai alapján azt állapíthattuk meg, hogy bútoraik, munka- és használati eszközeik alig tértek el a középnemesekétől, amelyeket kárvallomásaik alapján összeírhattunk. A parasztságnál is ismert volt a XVIII. század elején a fogas (melyet forrásaink ráma néven említenek), a tálas, a karszék, a nyoszolya, a lóca, a korsó, az újkeresztyén korsó, a gabonás és lisztes szuszék. A falusi portákon megtalálható volt a pajta, a cséplés- és nyomtatás azonos eszközkészlete. A jobbágyoknál viszont ekkor még ismeretlen volt a rimaszombati iratos tál, a festett fogas, a kályha. A középnemesek lakóháza anyagában, alaprajzi elrendeződésben, méretében magasabb szintet képviselt a jobbágyok házaitól. A XVIII. század elején azonban még voltak olyan középnemesi lakóházak, amelyek a parasztokétól alig különböztek. A középnemesek közé tartozó Mocsáry-családról feljegyezték a XVIII. század elején, hogy a Karancslapüjtőn lévő házuk mestergerendás, helyiségei földesek.

7 Az alábbiakban a nemesek kárvallomásait közöljük szó szerinti másolatban. „Anno 1664. die 10. mensis Január, in Possessione Kálno. Generalis congregatioja lévén nemes Nógrád vármegyének, abba midőn mi Füleki nemesség böcsülletes Atyanfiai által proponáltuk volna annak seriessét, minemő Supplikatioval folyamodtunk méltóságos Palatiny Urunk ő Ngához, az Füleki Vicekapitány, és azon végházbeli Magyar, s német Vitézlő Rend miat szenvedet Injuriajuknak, nemzeti Szabadságuknak megbontodások, és sok kárvallásoknak Remediumja felől. És ő Ngsa mint resolválta magát, s Főkapitány Tekintetes ngos Kohári István ur, mely illetlenül exepialta a mi böcsülletes követ atyánkfiait, kik által ő Ngs Palatiny Urunk Levelét prosentáltuk. És arra minemő válasst adott ő nga. Ezeket proponálván Teczett az nemes vármegyének: kiki közzülünk maga kárát, amint megmondhattya ante Inquisitionem, Tegye irásba, és adgya ad diem 26. prosentis mensis, Trenchin városába publicalt Consultatiora válasstott böcsülletes követ attyafiai nemzetes és Vitézlő Alsósztregovai Madách János, és Hajniki Bezzek György uraink kezekben: Az végre hogy Méltóságos Palatínus Urunknak ő Ngok és az Consultatióban is az egész Tekintetes és Nemes Statusok, ő Ngok: és ő Kgmek előtt referálhassanak. Mely kárainkat külön külön az mint Írásban vettük és tettük azoknak igaz párjait, egy Contextusban illyen seriessel vettük: I. Pápay Péterk Füleki házánál, kertéibe, Pajtájába, Pinczejeben, és jószágában, s' az Füleki mezzőben való kárairól. 1. Még circa 4. Julij Anno praltenito 1663. az mezőtől learatott őszi árpámat, ugya az Földéről lóherében kapdosni, és hordani kezdették. 7. NmL. IV. 31. Nógrád vármegye nemesi Közgy. iratai, 1718/354. 495